Négykezes plazmára és energiavetőre. Ma, azaz 2020. október nyolcadikán végre megjelenik. Hosszú útja volt az első betű leütésétől idáig, de ez a nap is eljött.
Az utolsó nyomdagépről legördülő York Ketchikan regények második kiadások voltak: Az Excalibur keresése I-II. Nagy vállalkozás volt hajdanán (1999-2000 környékén) a megírásuk, a két kötet együtt 2,2 millió leütés, és York legutolsó kalandját beszéli el (leszámítva a Milton Byrne-novellát Lao Ce szakállának meghúzogatásáról). Az Excalibur keresésében York 47 éves, túl van sok mindenen, és pár galaxisméretű titoknak már a nyomában jár…
Ezt megelőzően új MU-regény tőlem 2012-ben jött ki, a Vadászat egy szimurgra. Ez talán a legkönnyebb, legepizodikusabb York-történet, két kalandos délután egy olvasásra. Azóta eltelt nyolc év, és csak az említett Hogyan piszkáljunk bele gátlástalanul a múltba, avagy miért rángattam meg Lao-ce szakállát című novella jelent meg. Ideje volt tehát valami nagy kalandnak.
A kiadó kérésére most visszaléptem az időben, és York Ketchikan életének legkorábbi történetét alkottam meg. York itt 23 éves, még zajlik a gilleth-mutáns háború, konkrétan az utolsó évében járunk. Szintén kérés volt, hogy vezessem fel jobban a főszereplőmet, mutassam be motivációit, illetve koncentráljak a világ nagy rejtélyeire, amik majd szép lassan kibomlanak a kötetek olvasásakor, úgymint a szupercivilizációk és miegymás. Igyekeztem ennek eleget tenni, tehát a Négykezes amolyan belépő-regény (is) a Mysterious Universe közeledő negyedik évezredének világába. Természetesen nem nélkülözheti a kapcsolódásokat az előző korszakokkal, mint ahogy nem nélkülözheti a misztikát sem, amely a MU lényege, de mivel a harmincadik század végén járunk, egész különös színezetet kapnak a von Anstettenek alatti események ennyi idő és technikai fejlődés távlatából.
Konkrétan néhány szót magáról a sztoriról is hadd mondjak. Aa Négykezes plazmára és energiavetőre középpontjában kalózok állnak. York Ketchikan alól kilopják azt a mutáns nehézcirkálót, amin éppen fogságban tartják. Minden normális ember röhögve menekülne bele a határtalan szabadságba, de York ugye nem teljesen normális, neki feladata van, tehát elindul visszaszerezni a hajót. Mivel a galaxis legnagyobb kalózbázisának megtalálásához szét kell kennie néhány ember száját, kicsit több haragost szerez az akciók során, mint az egészséges. És ehhez még jönnek aztán a megtalált kalózok, meg hát maga az űrerőd, ami…
A kötetnek van egy alcíme: Alcazaba. Nem kell megijedni a történet kerek és egész, York Ketchikan végigmegy a küldetésen – nem spoilerezek, amit vagy teljesít vagy nem (ugye a nem-teljesítés is lehet végleges lezárás), ehhez tessék elolvasni ezt a nyolcszázezer karaktert. Ám jön majd egy következő kötet is (szándékosan nem használom a „második kötet” kifejezést), ahol ugyanezek a szereplők (már akik életben maradtak) nekilendülnek beteljesíteni egy másik végzetszerű küldetést. Akkor már mint jó ismerősöket üdvözölheti őket az olvasó…
Ó, ennek már itt van a gépemen az utolsó fejezete. Szóval tudom, hova futunk ki. Már csak a többit kell megírnom. Ígérem, nem fogok vele ilyen sokat várni…
Legutóbbi hozzászólások