Szerző: sheenard | 2010. dec 4. | Versek
Add, atyám, hogy lábnyomodba lépjek majd, add, hogy örökölt fegyvered erős legyen, mint eleddig; hóesésben, napsütésben. Add, atyám, hogy a vadak bőségben legyenek, ne szenvedjünk hiányt, ha elénk kerülnek, nyilunk célba találjon mindenkor. Add, atyám, ha a világ...
Szerző: sheenard | 2010. nov 28. | Versek
az örök lakó nagykabátban ül közelében gnóm toporog vív árnyékharcot aztán van a tükörkép fátyolosan fénylő és a festmény örök mosollyal a nagykabát szagát meg lehet...
Szerző: sheenard | 2010. nov 5. | Versek
dehogy sír ez a hegedű dehogy sír hiszen látja nagyságos úr minden húrja kacag nevetünk mi is a mosoly az arcunkon örökké ott lesz ahogy állunk alatt a kacagó hegedű ha néha cincogna is hát a beléköltözött egerek azok de ők is csak mert hangosan...
Szerző: sheenard | 2010. júl 27. | Versek
Amikor a has a tét, vagy éppen a hasíték, a tortából kihasít még mindenki, mit hasítnék. Így hasad az ország, országgal a jószág, jószággal a jóság, jóság helyett kórság. Egy nem hasad csupán. A...
Szerző: sheenard | 2010. júl 4. | Megtörtént, Versek
Rigó felesel rigónak zöld óriások vállán, fényhárfán pendül hangjuk, hull alá. Sodródunk nap és levél-bárkán, az asztalon kancsó, fürkész őrszemünk. Felettünk zöld csillagfürtök függnek, még csak ígéret bennük a zamat és a szín, oldalt ballon nyújtja nyakát egünknek,...
Szerző: sheenard | 2010. jún 28. | Gondolatok, Versek
A katona felkelt reggel, és a díszszemlére kidekorálta zubbonyát, ahogy kidekorálta lakását a belső-építész vagy testét a főtetováló. A katona kiment együtt lépni a többiekkel, a belső építész újságot és fotóst keresett, a főtetováló meg strandra ment, csak úgy....
Legutóbbi hozzászólások