Nem nagyon jeleskedtem idén a blogom vezetésében, ennek pedig a legfőbb oka maga a munka volt, a sok írás között néha kellett némi pihenőt is tartanom, s ez pontosan ennek a blognak a kárára ment. Persze megfogadom mindig év elején, hogy kicsit gyakrabban posztolok a munkákról vagy a gondolataimról, de a rövid észrevételekre általában ott a facebook, a hosszabbakból pedig novella vagy regény születik. Vagy valami más.
Nade az év eleji visszatekintés kell, mondhatni muszáj – az embernek önmaga számára is. Összeszedtem tehát mit és miért, illetve mit és miért nem csináltam 2019-ben. Kronologikus sorrendben haladva.
Az év sorozatok fejlesztésével kezdődött, nem is eggyel, hanem mindjárt hárommal. Az egyik egy napi sugárzású vígjáték, amely leginkább különleges karakterekre és jól kijátszott szituációs poénokra épít. Nagy szereplőgárdával, sodró lendülettel, sok-sok szerelemmel egy fura, már-már elfeledett helyszínen. A másik egy sitcom, amelyet olyan finoman egyensúlyoztunk ki a szeretnivaló humor pengeélére Somogyi Gyurival és Rozgonyi Ádámmal, hogy öröm volt kitalálni is. Ennek ellenére elsüllyedt a mappa legaljára, remélhetőleg azonban egyszer előkerül. A harmadik sorozat egy tizenkét részes csajos vígjátéknak indult (írtam róla a 2018-as visszatekintésemben), majd harminc részessé vált, hetiből napivá… Nyilván ez nem csupán új sztorikat jelentett az átdolgozásban. Most azt mondom, ennek van a legnagyobb esélye a megvalósulásra valamikor majd egyszer. A pilot papírra vetve várakozik.
Mysterious Universe
Ezzel együtt tavasszal végre befejeztem a Négykezes plazmára és energiavetőre című regényem… izé… első részét, amely az Alcazaba alcímet kapta. Ez egy Mysterious Universe-sztori, lényegében York Ketchikan legkorábbi története, amikor is York még csak 23 éves. Javában dúl a gilleth-mutáns háború (az utolsó évében vagyunk, de persze ezt senki nem tudja). Ezt a regényt 2015-ben kezdtem írni, aztán akkor ősszel a kiadó kérésére letettem (minek írjon az író, ha nem látja a megjelenés dátumát). Tavalyelőtt elővettem, és folytattam. Annyira belebonyolódtam az összeesküvésekbe és a háborúkba, hogy azt vettem észre, a tervezett hatszázezer leütéses terjedelem kicsit kibővül – egymillió-hatszázezerre. Kettévágtam a történetet: az első rész a galaxis legnagyobb kalózbázisán játszódik, de persze az itteni erőviszonyokat tisztázom-lezárom a regény végére, szóval kerek a történet. Ugyanezekkel a szereplőkkel folytatódik majd a Négykezes a második kötetben, amely a Teuton alcímet viseli… Majd. Ha. Az. Első. Rész. Megjelenéséről. Tudok. Biztosat.
Mindenesetre az Alcazaba készen van, májusban a kiadó megkapta. Nyolcszázezer leütés. Most várok.
Megjelent: 2019 november
Tavasz vége felé egy új regény is a képbe került: Alsómocsoládról megkerestek, hogy mi lenne, ha egy faluban játszódó misztikus történelmi kalandtörténetet írnék. Dicső László polgármestertől „szabad kezet” kaptam, még akár a sci-fi felé is elkanyarodhattam volna, a kérés csak az volt, hogy valamiféleképpen a település 725 éves múltját villantsam fel a regényben. Februárban és aztán május 1-én elutaztam Alsómocsoládra, és komolyan megragadott a falu, amely nem átlagos vidéki kis település – ezt bátran állíthatom. Emiatt és persze a „szabad kéz” miatt igent mondtam a kérésre, és belevágtam A szellemtáltos legendája című regény kitalálásába és megírásába. Misztikus-kincskeresős családi kalandregény lett.
Mindeközben a Történelmiregény-írók Társasága tervezett egy Gombaszögi „fellépést”, amelyre ifjúsági színjátszók számára kellett egy-egy színpadi jelenetet írni, természetesen történelmi témájút. Engem mindig is érdekelt Tisza Kálmán meggyilkolása, ezt dolgoztam fel 20-25 percben. Sajnos a TRT nem nyert a megcélzott pályázaton, így a fellépés elmaradt. A jelenetek (rajtam kívül még sok írókolléga teljesítette a penzumot) elkészültek, de minden bizonnyal lesz még Gombaszög és pályázati lehetőség is – majd meglátjuk, mire jutunk 2020-ban.
Persze elő-előkerültek már folyó munkák is, melyeken igazítani-javítani kellett. Évek óta dolgozunk egy ötvenes években játszódó nagyjátékfilmen (ez is benne volt a 2018-as visszatekintésemben), aminek a finomhangolása szinte folyamatosan adott munkát. Tavasszal-nyár elején kicsit többet, mert változtatni kellett a nézőponton…
Nyáron két új projekt is jött: egy musical történetének kitalálása-kidolgozása és egy ifjúsági könyv, amit négyen írunk a Betűtészta kiadónak – ahol már levezényeltek ilyen projekteket. A szerzőtársaim Mészöly Ági, Turbuly Lilla és Somogyi Gyuri lettek, és el is kezdtük a munkát. A huszonnégy fejezetesre tervezett ifjúsági kalandregényből hat fejezet az enyém, felváltva a többiekkel. Ez azt is jelenti, hogy havonta-másfél havonta ad 1-2 napi munkát. Körülbelül év végére értünk el a regény feléhez.
Hopp, és már el is érkezett az ősz. Ekkor „lemenedzseltem” az időközben elkészült Szellemtáltos könyvvé válását, szerkesztő, lektor, korrektor vonalon, illetve a fejezetek előtti grafikák elkészítésére felkértem Vass Mihályt és Kasza Magdit. Misi csodás illusztrációi végül húsz, Magdi remek rajzai két fejezetet illusztrálnak, és szintén Magdit dicséri a térkép a könyv elején. A címlapot Nagy Gábor készítette, a kiadó nagy örömömre a Historycum lett.
ESŐ – 2019 tavasz
Novemberben gyorsan befejeztem egy Mikulásos sci-fi novellát (Mikulás itt van) a Galaktika számára – ekkor döbbentem rá, hogy novellában mennyire nem jeleskedtem idén. Mindösszesen Lőrincz L. László nyolcvanadik születésnapjára írtam tisztelgésül egy novellát Örök visszatérés címen, illetve az ESŐ számára két rövidke novella született meg (Az Ave Mariát kattogó konvektor, és Akali), és nem volt több…
Év végén két újabb nagyjátékfilm-ötlet került elém, most ezeken dolgozom: a munka áthúzódik velük a 2020-as évre. Mindkettő rettenetesen izgalmas projekt, de hát a magyar történelemben ugye van jó pár olyan téma, amit nagy és élvezetes kaland kidolgozni és vászonra álmodni.
Ezek mellett nyáron tartottam írótáborokban előadásokat, részt vettem pár regény szerkesztésében. Amit azonban még szerettem volna: a februárban megjelent Az ellopott troll folytatásába belekezdeni és hát a Négykezest is folytatni. Terveztem a Kincsemből ismert Festetics Tasziló történetének megírását, de csupán a sztorivázlatig, a karakterek kidolgozásáig, és a konfliktusok felrajzolásáig jutottam. Talán 2020-ban… vagy 2021-ben… Majd meglátjuk. Igyekszem szorgalmasabb lenni…
Legutóbbi hozzászólások