Történt pedig, hogy egy internetes oldalon megnéztem a Tóthágas Plusz telefonszámát, s a kapott budapesti számot (1-369 2026) nyomban fel is hívtam. „Halló?” szólt bele a hölgy, amikor felvette, s én ezt alapból nem kedvelem, mert azért illik nevet is mondani, ha nem ismerem a túloldali számot. De udvariasan bemutatkoztam, aztán feltettem a kérdést: „Keresek valakit a Tóthágasnál, aki…” mire a hölgy közbevágott: „Nem”, és letette a kagylót.

Álltam ott megrökönyödve, s nem tudtam, mi az a „nem”. Nem keresek valakit? Nem a Tóthágasnál keresek valakit? Vagy nem fogom megkapni, akit keresek? Tűnődésemet lezárandó ismét felhívtam a számot. „Ez nem a Tóthágas?” kérdeztem a kurta „Halló” után. „Nem” – vakkantotta a hölgy, és megint csak levágta a kagylót.

Nyilván tele van a hócipője azzal, hogy rajta keresik a könyvnagykert, de ezúton üzenem, ha lenne elég esze, akkor visszakérdezne valakinél, hogy honnan szerezte a számot, majd helyesbítést kérne a netes oldalnál vagy a telefontársaságnál vagy ahol kell. Vagy akár számot is változtathatna.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás