Táborkezdés

A meglepetés, ami a szegedi fantasztikus táborba érkezéskor fogadott, cseppet sem volt kellemes: az épület fölül eltűnt a zöldellő lombkorona, biztonsági okokból ugyanis meg kellett vágni a fát, aminek az összes ága áldozatul esett. Hajt ugyan már, de árnyékot nem ad. Szeretem a zöldet és szeretem az árnyékot is, sajnáltam tehát, hogy így esett. Ezzel együtt viszont a csomagunkban vadszőlő és borostyán is volt, és szándékomban állt körbeültetni velük az épületeket. Ez pár nap alatt meg is történt, a húgi hozott trombitafolyondárt, tucatnyival, így azok is a földbe kerültek. Talán megerednek és pár év múlva gyönyörű zöld lesz megint minden.

A táborkezdés mindig állításból áll. Felállítjuk a medencét, a sátrat, esetenként a ping-pong asztalt (ez most az ötödik napra esett). Idén tüzelni is kellett a 0.-1 napon: a nyár eleji viharok ugyanis kiforgatták a ház mögötti nagy diófát a földből. Ki szerettük volna égetni, hogy a sátorozókat ne zavarja, de időnk nem volt hozzá, ez azért felemásan sikerült. Majd a természet elvégzi a többit.

Find more photos like this on SFport.net

Pénteken megérkeztek a többiek, régi ismerősök és még régebbiek. Újdonság volt Gabi, a szakácsnő, aki remekül főz és csodásan díszít. Az első előadásokkal rögtön a lényegbe csaptunk, író-olvasó találkozó volt Markovics Botond, László Zoltán, F. Tóth Benedek részvételével. Mint kiderült: Zoli nem dolgozik semmin, és jó ideig még nem is fog, Botond szeptember végére elkészül Az Ember könyvével, Benedek pedig A Taigetosz gyermekeivel. Később Kerekes B. László (Csuki) a magyar illetve magyar kötődésű Nobel-díjasokról beszélt. Voltak, akik büszkék voltak magyarságukra, de akadtak olyanok is, akik fütyültek rá. Több tudósunkat többször is jelölték és persze voltak sértődések tisztességesen.

Az első Nobel-díjasokra jellemző, hogy a Monarchiában születtek, ám Trianon után már nem Magyarországon laktak (Lénárd Fülöp, Bárány Róbert). Egyesek a fellángoló antiszemitizmus miatt kikeresztelkedtek vagy leléptek a 20-as évek elején (Hevesi György– 1920, Wiegner Jenő Pál – 1926) vagy a fasizálódás miatt a harmincas években (Gábor Dénes – 1934). Másokat a külföldi tudományos központok szippantottak be. A negyvenes évek végén és az ötvenes elején volt még egy kényszerű emigrációs „hullám” (Szent-Györgyi Albert – 1947, Békési György – 1947, Harsányi János – 1950, Oláh György – 1956). Ezzel együtt tudni kell, hogy Nobel-díjat nem vontak még vissza és hogy 1939-ben Hitlert is jelölték Nobel békedíjra… Ötven év elteltével nyilvánosak a jelölések, ezt onnan tudjuk.

Csuki háromórás előadását este Manó és Magdi megismételt összeházasodása követte. A két héttel korábbi szertartást eljátszva a tábor együtt örülhetett az ifjú párral, és aztán együtt mulathatott velük. Az este beszerzett tompasággal indult vasárnap délelőtt a Somogyi Gábor összeállította vetélkedő. Istenesen megizzadtunk a totókon, de győzött a legjobb… : )

Márki István Galileiről írt novellát (amely hamarosan a Galaktikában is olvasható lesz), és az anyaggyűjtés közben felfedezte Galilei egy kevéssé ismert oldalát: a kötekedő, makacs, hajthatatlan tudósét, akit több bíboros és még a pápa is támogatott munkájában. Pisti erről és persze az ominózus perről tartott powerpointos beszámolót a táborban.

Az esti előadáson Dienes István az Alcubierre-féle térhajtóműtől indult ki és a kvantumszámítógépeken keresztül eljutott a világegyetem egészének megismeréséig. Figyeltem, mint Rozi a moziban, mert attól féltem, ha elveszítek egy szót, elveszítem a fonalat. A fizikát sosem tartottam izgalmas tantárgynak, de be kell valljam, a kvantumfizika zseniálisan szép. Az előtárt elképzelések imponálóak voltak, a távlatok egyszerre félelmetesek és izgalmasak. Többeket is felpörgetett az előadás, bizonyos pontokon hárman-négyen kérdeztek, beszéltek egyszerre.

Másnap Pollák Tamás volt a tábor vendége és előadója. Tamás egész napos előadó, délelőtt tízkor kezdett, és ebédkor még nem jutott el a témájáig, a pozitronagyig. Később is leginkább a sejtszámítógépről (és sok másról is) beszélt.

Szóval így kezdődött és még tart a tábor. A fényképek az első napokról árulkodnak. Mivel lassan annyi a fényképezőgép kint, mint a mobiltelefon, lesz még sok-sok az sfport.net-en. Egyelőre azonban legyen elég ennyi, megyek Csuki második előadására, amit a többi világhírű magyar tudósról szól…