Tegnap este véletlenül elkaptam valamelyik adón az Odyssey 5 című sorozat első részét. Namost 2002 tájékán, amikor a kanadaiak ezt képernyőre engedték, én még képes voltam napi tizennégy órát dolgozni, és mellette holmi filmkövetés már nem fért bele az időmbe. Egyébként a sorozat csak hat évvel később került be az országba – akkor már rájöttem, hogy nincs értelme tizennégy órát dolgozni, viszont elkerülte a figyelmemet. Egészen tegnap estig (pontosabban szólva, ma hajnalig) így volt ez.
Naná, hogy rögtön rákerestem a neten és elkeseredetten vettem tudomásul, hogy bár mindenütt dicsérik, csupán húsz epizódot ért meg. Felrémlett előttem a legutóbbi kanadai sci-fi sorozat sorsa: a Defying gravity is ígéretes volt és mégis elkaszálták, úgy látszik, a dolgok a stúdiók tájékán nem nagyon változnak, bár lehet, hogy ugyanazok döntöttek a Defying gravityról, mint korábban az Odyssey 5-ről – ki tudja, de nem is érdekel.
A kérdés, van-e kedvem belekezdeni egy sorozatba, amiről már biztosan tudható, hogy nem fejeződött be, nem hozza el a várva várt megoldást. Az alapsztori szerint öt űrhajós végignézi a Föld elpusztulását (elpusztítását?) az űrből. Ezután találkoznak egy idegen lénnyel, aki visszaküldi őket öt évvel az időben – csupán a tudatukat, de a saját testükbe -, hogy derítsék ki, milyen folyamat vezetett el a katasztrófáig, és ha tudják, állítsák meg azt. Ígéretes kezdés, húsz rész után befejezés nélkül.
Érdekelne, mit hoznak ki a sztoriból, tehát megnézem. És ha jó, megint lesz valami, ami miatt mérgelődhetek, emlékezvén a Defying gravity mellett a John Doe-ra vagy a SGA-ra vagy a ST Enterprise-ra, az amerikai Life on Mars-ra, a Flash Forward-ra, és mindazokra a jó sorozatokra, amiket mind-mind korábban fejeztek be a kelleténél.
Legutóbbi hozzászólások