Kedvem támadt valamit gyorsan összeütni, ha esik az eső, a hidegfront miatt gyakran előfordul, hogy különleges ízekre vágyom. Most az jutott eszembe, mi lenne, ha valami mentás kaját csinálnék, csak úgy, a saját fejem után. Az eredmény mézes-mentás csirkeszárny lett. Ha valaki meg akarja kóstolni, akkor leírom, hogy hogyan készül (és milyen gyorsan), kipróbálható:
Az előkészített csirkeszárnyat besózod és valamilyen déli fűszerkeverékkel finoman beteríted, éppen csak annyira, hogy benne legyen a mediterránum íze, a napfény és a tenger illata. Aztán bevonod egy fél evőkanál mézzel és belehelyezed a sütőtálba. Amikor ott békésen fekszenek, a mentáról letéped a leveleket, és a húst beteríted friss mentalevéllel. Ennyi az egész. Alsó lángon kisütöd a sütőben, tálaláskor körberakod hasábburgonyával, karikára szelt uborkával, amit beterítesz tejföllel, színesíted paprikával, és amire rátehetsz pár paradicsomkarikát is, díszítésnek. Ha jól akarod érezni magad, töltesz egy pohár chardonnayt, aminek fanyar illatában ott az ősz, ízében pedig a hordó aromája.
Ajánlott, nekem legalábbis nagyon bejött… És ehhez hozzátartozik, hogy köszönettel tartozom Dunai Petinek, aki egyszer, Vietnamból hazatérve tartott egy bulit, és megismertetett a keleti ízekkel, így a mentás ételekkel is. Azzal, hogy mennyire zseniális is tud lenni ízesítésnél. (Kóstolta már valaki a mentás-olajbogyós rántottát?) Péter nélkül nem nem jöhetett volna létre a mai csirke. Köszi érte…
Legutóbbi hozzászólások