Látszatra egyek

Látszatra egyek és ugyanazok,
két szem, két fül, és száj,
magyarul beszélnek,
kezükön öt-öt ujj.
Ám ha leszáll az este, némelyiküknek
fura gondolatok, mint ősi
paraziták, fonják be agyát,
és e világ már nem elég.
Több kell, több történelem,
több levegő, tágasabb tér,
ősmagyarnak a Kárpát-medence,
trianoni mélylélegzet,
egy érzés, mit a borospincénél
együtt énekelnek ki.
Gyűlölni is csak társaságban
lehet igazán.
Magányosan semmik vagyunk,
kevesebbek, mint kecskeköröm
a Balaton partján, mit
tízezer éve vetett ki magából a víz.
Látszatra egyek és ugyanazok,
de van egy másik fél,
amelynek nincs itt maradása,
mert nem ismeri a borospince helyét.
Ő az, aki úgy magyar, hogy
nem itt születtek ősei.
De a kérdés eltörölhetetlen:
ki az, kinek őse itt született?