A jó idő ilyenkor mindig óriási szerencse és nem csak azért, mert a külső könyvárusoknak nem kell nejlonokkal vacakolniuk, hanem azért is, mert az egyszeri látogató, ha le tud ülni a fűre, kicsit napozhat, sörözhet, gyereket futtathat vagy fagyizhat, szívesebben nekiindul a könyvfesztiválnak is. Nagyjából-egészéből jó idő volt, váltakozva hideg-meleg, mégis, mintha idén kevesebb kiállítóra kevesebb ember jutott volna ezen a pár napon a Millenáris falaki között.
Szombati, vasárnapi élményeim vannak, amikor a többség kilátogatott. Most nem volt mit és nem volt hol dedikálnom, csak csámborogtam, kávéztam és beszélgettem régen látott és mindennapos ismerősökkel. Lógtam, könyveket nézegettem, beleolvastam. A Galaktika stand ugyanott fogadott, ahol évek óta, az volt az indulási és érkezési pont – ahogy néztem, nem csak nekem, rendre összefutottam SF-rendezvényekről (is) ismerős emberekkel.
Megnéztem a Könyvmolyképzőt, itt Böszörményi Gyula dedikálását, ez mindig fix program a könyvfesztiválokon, Gyuszi szorgos alkotó. Most elmesélte, hogy más irodalmi vizekre kirándul: a következő könyve egy 1910-es években játszódó krimi lesz, aminek írásakor, már a végén, egy kis fantasztikumot kívánt (hiába, no, a függőség az függőség). Az Ad Astra újonnan indult négy könyvével a Fogadóban, a gyerekkönyv-kiadók között kapott helyet – itt is elidőztünk egy keveset. Szép és súlyos könyvek lettek, a Marija Morevnának már neki is álltam… Sajnos lekéstük az Akadémiai könyvkiadó vasárnapi bemutatóját, Neil Gaiman legújabb életrajzi könyvéről, amit Douglas Adamsről írt, Ne ess pánikba címmel, ennek moderátora Kánai András volt, aki utána csupa jót mondott: a könyvet elolvassuk.
Nem találtam kint a Tuant és az Agavét – ez utóbbit csupán egy forgatható állvány képviselte a park területén. Ez azért is érdekes, mert az év kiadója versenyben a Kossuth és a Magvető mögött bronzérmesként ők futottak be. De azt látni kell, hogy a könyvnek ez az áprilisi ünnepe nem minden kiadónak kifizetődő, és a hely sem túl nagy. Kényelmesebb persze, mint a Könyvhét, de kisebb is. Program mindenesetre több van: a Millenáris termei szinte folyamatosan telve voltak könyvbemutatókkal, interjúzással, beszélgetésekkel.
Nem maradhatott ki a szombat esti borozás sem, de ez most kicsit fáradtságosra sikeredett… Azért elidőztünk egy keveset a Trombitásban, ahol már nem csak a könyv volt a téma…
Legutóbbi hozzászólások