Felsorolok pár történelmi tényt, amit a Kincsem-regényem kutatása közben alapból összeszedtem, és amiket a film előtt célszerű elfelejteni:

Szapáry Imre, Blaskovich Ernő, Uchtritz Zsigmond és Pázmándy Béla 1865-ben

– Kincsem a világ egyik legnyugodtabb lova volt, ezt minden anyag és visszaemlékezés kiemeli: amikor mindenki ideges volt körülötte, akkor is egykedvűen ropogtatta a zabját;
– Blaskovich Ernő (Kincsem tulajdonosa) nem vette a lovat, hanem a legkedvesebb Waternymph nevű kancáját a kisbéri állami ménesből tudatosan Cambuscannal fedeztette;
– Kincsem mellett a fekete-fehér házicicát Csalogánynak nevezték, és nélküle nem szállt vonatra;
– Blaskovich Ernő kis termetű és hiú ember volt, és nem kicsit zavarta a magassága;
– Blaskovich Ernő a jó magyar gazda mintapéldája volt, egész életében egyetlen aratáson nem ügyelt kint: 1878-ban, amikor Kincsemet Godwoodba kísérte el, minden máskor személyesen figyelte a termény betakarítását;
– Blaskovich Ernő nem csak a földdel bánt jól, de vagyonát is sikeresen gyarapította, a barátai ezért Kupecnek is nevezték (a háta mögött);
– Blaskovich Ernő apja 1863-ban halt meg ágyban, párnák között. Öt fia közül a legkisebb, Ernő kapta a tápiószentmártoni birtokot, ahol édesanyjával élt annak haláláig;
– Blaskovich Ernő és sok más lótenyésztő a magyar Lovaregylet tagja volt, amely egylet sosem politizált, viszont az osztrák Jockey klubbal (melynek alapítói között magyar nemesek is voltak) közösen próbálták a futamokat és a szabályokat egymáshoz igazítani;
– Blaskovich Ernőnek a leírások alapján két szerelme volt: az elsőt Lónyay gróf vette el feleségül, a másodikkal több mint harminc évig élt kapcsolatban, de sose vette el;
– ezzel a második lánnyal, Karolinával, akkor ismerkedett meg körülbelül, amikor Kincsem született, és építtetett neki egy budapesti palotát, amely Kincsem utolsó futásának évében (1878) készült el;
– Karolina egy fejjel magasabb volt, mint Blaskovich Ernő;
– Kincsem 1877 tavaszától minden futamnál egy kis kék ibolyacsokrot kapott a zablájára, amely Karolina kisasszony kérésére került oda…

Szóval van ám itt a valós történetben is sok-sok romantika… 🙂

Ja, és Berlin, Frankfurt meg Baden-baden Németországhoz tartozott már akkor, ahol az uralkodó Vilmos császár volt… ha már történelmi tényekről beszéltem.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás