A 2011-es uniós elnökség kapcsán Hungary – World of potentials címmel készült egy országimázs film. Hangulatos, vidám, kedves film, van benne minden, amit én is szeretek, mákos rétes, vörösbor, napsütés, Balaton, tihanyi visszhang, lányok és vacsorák. A filmecske alatt nevek és találmányok tűnnek fel, a magyar szellem nagyságát hivatva bemutatni. Ennek kapcsán azonban nekem megkeseredett a szám íze, mert a feltüntetett tudósok nagy része nem itt, nem Magyarországon, nem a „lehetőségek hazájában” találta meg számításait. El kellett menniük, hogy vigyék valamire.
…és ha csak egy-két ilyen név lett volna a sorban. De sajnos nem. A tizennégy találmányból összesen öt lett itthon sikeres, feltalálóik pedig elismertek. Ilyen Puskás Tivadar-féle telefonközpont (bár az első Bostonban készült el 1878-ban, a második pedig Párizsban), Kodály Zoltán zenei módszere, a Domokos Gábor és Várkonyi Sándor által feltalált Gömböc vagy a Leonar3do Rátai Dánieltől. Vagy ilyen a csuklós busz is 1960-ban, feltalálói Rózsa László, Lassu Gábor, Szini Béla. Ez azonban csak a harmada annak, amit a filmecske felvillant. Ezért aztán számomra az országimázs film pont az ellenkezőjét érte el: szép ez az ország, lehet jót bulizni, de a lehetőségek nem itt vannak. Vegyük sorra a feltűnő neveket:
Mihályi József 1938-ban a Kodaknál, Rochesterben alkotta meg az automata expozíciós fényképezőgépet, amire az országimázs hivatkozik. Mihályi 1907-ben, 18 évesen vándorolt ki New Yorkba. Nem is jött haza többé, Rochesterben halt meg 1978-ban.
Szilárd Leó. Róla mindenki tudja, hogy munkássága nem Magyarországhoz kötődik. A filmecske készítői a hűtőszekrényt kötik nevéhez 1929-ben. Nos, Szilárd 1919-ben ment ki Berlinbe és 1929-ben is ott tartózkodott. A hűtőszekrénynek semmi köze nem volt Magyarországhoz, pláne, hogy Einsteinnel dolgozott rajta. A híres magyar 1964-ben Amerikában halt meg.
Goldmark Péter Károly két találmánnyal is szerepel a filmben: a gramofon felvevővel és a színes tévével 1948-ból. 1920-ban, 14 évesen emigrált a család Bécsbe, majd Berlinbe. 1933-ban hajózott be Amerikába, és találmányait – közöttük a színes tévét 1940-ben! – itt alkotta meg. Megkapta a nemzeti tudományos emlékérmet is, de Amerikától. Port Chesterben halt meg 1977-ben.
Barényi Béla 1907-ben született a boldog emlékezetű Monarchiában, Bécs mellett. Magyar származású volt, de sosem élt Magyarországon, Bécsben tanult majd Steyerben kezdett el dolgozni, de élt Berlinben, Párizsban, Sindelfingenben. 2500 szabadalmában persze ott a Wolksvagen bogár dizájnja, amivel a filmecskében szerepel, de a szülein kívül semmi sem köti hazánkhoz. Böblingenben halt meg 1997-ben.
Bíró Lászlót az automata sebességváltó feltalálójaként jegyzi a film, ami igaz is, és joggal lehetünk büszke rá. Bíró nem költözött nyugatra, de a sebességváltót nem tudta itthon eladni, ezért eladta hát a General Motorsnak, akik a találmányt elsüllyesztették a fiókba. Csak azért kellett nekik, hogy ne jusson más autógyártók kezére. Bíróra büszkék lehetünk, a találmánya azonban nem haza fejlődését szolgálta.
(Ennek kapcsán mondom: van még egy Bíró László a feltalálók között, akinek a találmányát kicsit oda nem illően felmutatják a filmecskében. Történetesen a golyóstoll feltalálójáról beszélek, aki Argentínában teljesítette be sorsát: ismét egy ember, aki külföldön lett csak megbecsült).
A soft kontaktlencse feltalálója Győrffy István. Tényleg ő készítette el 1939-ben elsőként a világon. A lehetőségek hazájából azonban nem került ki a híre a nagyvilágba, így a kontaktlencsék történetében nem is említik a magyart. Sikert hozott neki, hogy itt született? Ki-ki döntse el maga.
Kandó Kálmán ugyan nem vándorolt ki sehova, ám a feltaláló AC Locomotive néven feltűntetett szabadalmát a gyakorlatban először Olaszországban állította pályára 1902-ben. A Valtellina vonalon megvalósított Kandó-féle háromfázisú villamosvonal a sistema italiana nevet kapta később. Ez sem kifejezetten hazai dicsőség.
Simonyi Károlyt a világ nagy része Charles Simonyiként ismeri. Az Excel kifejlesztője 1966-ban, tizennyolc évesen hagyta el az országot, és onnan 1968-ban lépett tovább Amerikába. A sikereit ott érte el, nem itthon. Büszkék lehetünk rá, de valljuk be, ha itthon marad, teljesen más életutat járt volna be.
Losonczi Áron 2001-es fényáteresztő betonja a feltaláló svéd ösztöndíja alatt készült el gyakorlatban, és bár Magyarországon próbál Losonczi érvényesülni, az interjúiban elmondja, hogy mindenkinek magának kell az utat kitaposnia. Nézve próbálkozásait, perét egy német nagyvállalat ellen, ez nem megy könnyen – a lehetőségek hazájában.
Legutóbbi hozzászólások