Ken Kesey Száll a kakukk fészkére regényéből Kakukkfészek címen készült színpadi változat, ami Bujtor István rendezésében és szereplésével futott a veszprémi színházban (Milos Forman 1975-ben készített belőle filmet). Szerdán volt szerencsém megnézni a darab utolsó előadását, sajnos immár Bujtor nélkül, Eperjes Károly főszereplésével.
Bár a darab egy elmegyógyintézetben játszódik, valójában a hatalomról, a hatalom ellen lázadókról és megalkuvókról szól, akik inkább elmenekülnek a valóságból, hogy mások szabályai szerint éljenek. Eperjes remekül adta az elmebeteget játszó börtöntölteléket, McMurphy-t, aki a börtön helyett „választotta” a gyógykezelést. Tetszett a szerepben, ez egyenesen jól állt neki (ellentétben a Hídember főszerepével, ahol is a nemzeti ikonból egy hisztérikus fantasztát csinált).
Az előadás és az előadás előtt megnyíló emlékkiállítás tisztelgés volt Bujtor István előtt, május 5-én, a születésnapján. Bujtor a darabban Bromden indián főnök szerepét alakította, aki süketnémának tetteti magát, hogy elkerülje az elektrosokkot és a megaláztatásokat. Bromden már rég nem lázad és elveszítette önbecsülését. A darab végén azonban a McMurphy példája előhozza belőle azt, aki valaha volt, és visszaszerzi szabadságát. Szalma Tamás lépett be Bromden szerepébe szerdán, de a kép a falon Bujtor képe volt, és Bujtor szólalt meg a hangfalakból is.
A tapsrendnél nyilvánult meg a veszprémi közönség szeretete és a színészek meghatottsága. Vörösen fénylő szemekkel álltak ki, akadt, aki felnézni is képtelen volt. El sem tudom képzelni, milyen érzés lehetett… Sajnálom, hogy Bujtorral nem láthattam a darabot, de most legalább láttam. A színház aulájában Bujtor István filmjeiből van kiállítás – az még megnézhető. A Kakukkfészek az ő rendezésében már soha többé.
Legutóbbi hozzászólások