Erre a könyvre várunk…
A június mindig strapás hónap, a könyvheti előkészületek általában adnak elég munkát és szerveznivalót: idén a Főnix könyvműhelynek szerkesztendő Rés a valóság szürke szövetén beérkezett novellái voltak azok, melyek határidős feladatot jelentettek, illetve ha már határidő, akkor Az Excalibur keresése II – A kard lovagjai megjelenése miatt izgulhattam. A Rés a valóság szürke szövetén összejött, a kapott huszonhárom novellából tizenkettő került bele a kötetbe, amely a könyvhétre napvilágot látott, Az Excalibur keresése II. viszont nem… Annak megjelenésére továbbra is várnom / várnunk kell, most csak egy plakátot kaphattunk belőle mutatóba, hogyan is fog kinézni a címlap.
Ezzel együtt is húzós volt a könyvhét, mert csütörtökön (az első napján) bevállaltam egy sárvári író-olvasó találkozót, amely a Nádasdy-várban a Kincsem című könyvem köré szerveződött. Remek csapat fogadott a múzeumban, és mire megérkeztem, már készült az ötös bástya alatt a bográcsgulyás (azért a belső térben, mert az időjárás elég szeszélyes volt), amellyel az estre érkezőket vendégelték meg a szervezők.
A díszteremben faggatott a könyvről és szereplőiről Molnár Andrea. A kérdései eléggé felvillanyoztak, egyrészt mert látszott, hogy alaposan felkészült az interjúra, másrészt pedig jó néhányszor kilépett a közönségtalálkozókon megszokott témák közül. Ezek után átvonultunk a bástya alá, ahol a Nádasdy Kulturális Központ igazgatója, Takács Zoltán Bálint tartott egy másik, oldott hangvételű előadást a kor udvarlási szokásairól, vagyis hát inkább egy nőcsábász mindennapjairól. Jegyzeteltem, mert bizony volt pár érdekesség, aminek érdemes lenne utána nézni. illetve hát pár fura figura, különös alak, akik remek szereplői-mellékszereplői lehetnének egy írásnak, legyen az novella vagy regény. Ó, a kiegyezés korában is van elég téma!
És hab a tortán, hogy egy régi veszprémi sci-fi klubos barátom társaságában tölthettem az este hátralévő részét.
A Nádasdy-vár díszterme, a közönségtalálkozó helyszíne
Pestre visszatérve belevetettem magam a fővárosi forgatagba. A Vörösmarty téren a szombat volt a legzsúfoltabb: itt először is az Alexandra pavilonjánál a Kincsem kötetet dedikáltam, megosztozva az asztalon Cselenyák Imrével, aki az Arany Jánosról írt regényével volt a párom, majd a 19. századból átléptem a jövőbe, és a novelláskötet dedikálása foglalt le, ahova Antal József és Toochee kivételével mindenki el tudott jönni. Ezzel együtt sem tudtam mindenkivel beszélgetni, akivel szerettem volna…
Cselenyák Imrével a TRT színpadán
Öt órakor aztán a Történelmiregény-írók társaságának egy színpadi játéka következett, ami a színpadon állva legalább annyira szórakoztató volt, mint a nézőtérről. A Kapa Mátyás vezette vetélkedőről sok remek kép készült, a TRT facebook-oldalán meg lehet nézni, milyen is, amikor történelmiregény-írók komolytalankodnak: megidéztük többek között Sárkányölő Szent György és Zrínyi alakját is. Csikász Lajost visszatapsolták Romulus, Remus és a farkas szerepében együtt… Szóval ha jövőre is lesz ilyen, érdemes kilátogatni rá a könyvhétre!
A vasárnap a lazulásé lett volna, ha nem jön az a hatalmas vihar, amely minden tervet és számítást keresztbe húzott. Egy erdélyi kiadó pavilonjában vészeltük át az égszakadást, majd Böszörményi Gyusziékkal kávéztunk egyet, mialatt megint sötétedni kezdett az ég alja. Pár pavilon alaposan beázott aznap, amit azért nem értek, mert évek óta mindig elmossa az eső valamelyik napot, miért nem olyan bódékat építtet a MKKE, amik esőbiztosak? Mibe kerülne egy kicsit gondolni erre is?
A vasárnapi égszakadás egy Vörösmarty téri panorámaképen
Hétfőn is kimentem, hogy egy kis hangulatot magamba szívjak (és Holló-Vaskó Peti szivarját el – kösz Peti) aztán még bontották a pavilonokat, amikor a könyv világából átnyergeltem a film világába: egy akció-vígjáték ötletén dolgoztunk Mitev Viktorral, amelyből időközben már elkezdtem a forgatókönyvet írni… Már amikor van rá idő – mert „főműsoridőben” egy Szabó Magda könyvadaptáción dolgozunk Somogyi Gyurival.
Jobbomon Bíró Szabolcs, balomon Vancsó Évi
Még nem volt azonban vége a könyves kalandnak júniusban: a Jumurdzsák gyűrűje regénnyel visszatértem Egerbe a hónap végén, ahol is Bíró Szabolccsal közösen kalandoztunk az Egri csillagok és Gárdonyi Géza nyomán néhány szórakoztató rejtély nyomát követve. Szabolcs könyve, az Elveszett csillagok a Főnixnél jelent meg, és adta magát a közös könyvbemutató a Bródy Sándor Könyvtárban. És adta magát másnap délelőtt a kávézás-borozás Fonyódi Tiborral a Szépasszony-völgyben. Szerencsére arra a szombat délelőttre végre kisütött a nap (amit júniusban amúgy nem sokat láttunk).
Egy pohár bor Fonyódi Tibivel
…és ahogy június végével kinéz a következő pár hónap: Az Excalibur II. talán már megjelenik végre, és karácsony előtt jön az urban folk fantasy krimim is, amely a Bercel és a Margit híd trollja (munka)cím alatt íródott. Dolgozom a Festetics-regényen (a Kincsem „folytatásán”), szeptember végéig szeretném tető alá hozni. Aztán pedig meglátjuk… Vár rám pár sci-fi regényötlet, a Bercel következő epizódja, egy újabb Mysterious Universe-regény: a Négykezes plazmára és energiavetőre és persze a történelmi regények harmadik kötete is, aminek most már illene kitalálnom a címét.
Legutóbbi hozzászólások