Selyem Zsuzsa egy cikkére hívnám fel a figyelmet, amely habár a határon túli fiatalokról szól, olyan tendenciát villant fel, amely határon innen is elindult – és úgy vélem, meghatározó lesz a közeljövőben. Amikor az egyetemeken a leendő értelmiségi fiatalok sem rendelkeznek a megfelelő kombinációs képességgel, csak a szívük viszi előre őket (ami nagyon szép lenne, ha abban a szívben nem verne gyökeret a gyűlölet is), akkor bizony én is úgy vélem, baj van.
Selyem Zsuzsa cikke itt olvasható.
Tovább gondoltam: milyen megoldást lehetne találni erre a helyzetre. Mert ugye felhívni rá a figyelmet az első lépés, de tenni is kellene ellene. Arra jutottam, hogy – ellentétben Merras sarkitott blogbejegyzésével – a megoldás a sport és a kultúra támogatása lenne. Az utolsó kis falunak is kellene a sportra pénzt juttatni, felszerelésekre, utazási költégekre, a lehetőségek, pálya és szakberek megteremtésére, megfizetésére. Támogatni kellene a mozgást, és mellette egyéb szabadidős tevékenységeket is, hogy erősödjön a közösség, hogy az energiák jóra fordítódjanak, hogy ép testben ép lélekkel nőjenek föl a gyerekek.
Hogyan lehetne ezt megtenni, amikor a kis falvak most éppen sorra csődöt jelentenek? Az országban kábé háromezer település van. Ennyi prosperáló nagyvállalat biztosan létezik az országban. Kellene egy ember (mint a Hancock-ban), hogy meggyőzze őket, egy vállalat egy falu sportéletét vállalja föl pénzügyileg (például a McDonalds több falut is felvállalhatna).
Persze, ez az elmélet… Csodatévő marketinges kerestetik…
Legutóbbi hozzászólások