A ma kezdődő borfesztivál örömére, visszafogott pajzánsággal – a főszerepben nem emberekkel, hanem a borral 🙂
1.
Előttem a szőlő lelke,
teremte a tőke terhe,
ajkunkhoz ér, ha emeljük,
üvegből illanó terhük,
mesét és kéjt mind fellelve.
2.
Tekintetem bor aranyán,
átsejlik a pohár falán,
mezítelen táncos lányon.
Aranyló bimbaján látom
Kacsint felém, mohó kaján.
Legutóbbi hozzászólások