Olvasom a fiam olvasófüzetében, hogy a tehénke tejet adott a gazdasszonynak, és mindjárt bevillan két gondolat. Az egyik az olvasmányra vonatkozik: a 21 század elején a városi gyerekek olvasókönyvében miért olyan mese van, amelyben a gazdasszony vajat köpül, amiről egyrészt halovány fogalmuk sincs a lurkóknak, másrészt a mese egésze olyan távol áll az érdeklődési világuktól, mint bálna a repüléstől. Olyan olvasmányokon akarják megtanítani őket olvasni, aminek elolvasásához a legkevesebb belső motivációjuk sem lesz. Bravo.
A másik gondolatom az, hogy a gazdaasszonyt a kölyök rosszul írta le, mondom hát, hogy két a-val van az a „gazdasszony”. Állítja, hogy a tanárnéni így írta föl a táblára, mire meglepő segítsége érkezik a gyereknek: Kamper Gergő esőerdőket megrázó orgánumával beüvölt, hogy ez nem helyesírási kérdés.
Felhorgad bennem a vitakedv, mert ugye mikor kellene a gyerekeket helyesen megtanulni írni, ha nem elsőben, másodikban, harmadikban, ezért aztán ha nem helyesírási kérdés, akkor is minek a szerencsétlen kisiskolásokat kivételekkel meg egyebekkel megkavarni. Egyébként sem vagyok még meggyőzve, hogy nem helyesírási kérdés.
Nosza, lássuk A magyar helyesírás szabályai (regiszteres változat – a legújabb, 1997-es kiadás) kötet szócikkeit. Hm. Sem gazdaasszony, sem gazdasszony nincs benne, az 1997-es szabályzat sem tartja fontosnak a szót, bizony, kikoptak a köpüllel együtt a városi szócikkből – sztem. Szegény kölykök.
Google. A modern (nem a köpülő) ember külső agyi nyúlványa. Keresőbe beleírom, az eredmény számomra meglepő. Gazdasszony: 66 100 találat. Gazdaasszony 11 500 találat. A levesek gazdasszonyosan, a kisgidák gazdaasszonyosan jók – ez a gyors áttekintés konklúziója. Gergő egyébként azt mondja, ami van a google-ben hatvanezer találat, az a szó létezik. Gondolom, az is létezik, amiből 11 500 van. A kollega bólogat: ez már elütésnek is sok. Különben is, bizonyos tájakon kieshetett a beszédből és írásból az az „a”, tehát a gazdasszony egy változata a gazdaasszonynak. Egy elterjedt változata… (Binges eredmények: gazdaasszonyra 4610, gazdasszonyra 5070… komolyan, már a neten sem használjuk ezeket a szavakat… )
Gergő meggyőzött. Szóval elfogadom, hogy két különböző (!) szóról van szó, azonos jelentéssel. Tényleg nem helyesírási kérdés. Ha a hajót „halyó”-nak írjuk, az helyesírás, ez is oké, ez a másik oldal… de… de mi van az elemmel?
A fél ország úgy ejti: ellem. Intervokális gemináció – a magánhangzók közötti mássalhangzó megnyúlik, sok példa van rá. Ez is lehet akkor nem helyesírási kérdés, hanem egy szó két változata. Ám ki dönti el, amikor az iskolában az ellem, jappán, pappír… stb. leírása sorra kerül, hogy melyik-melyik? A gazdasszonyos logika szerint létezik a szó: „ellem”. Tehát le is lehet így írni. A magyartanárok helyben meghülyülnek.
Akár így, akár úgy, valami megint nem stimmel.
Kezdjük azzal, hogy kicseréljük a meséket.
Legutóbbi hozzászólások