Hétvégén megint csak kedvünk támadt sütni-főzni a konyhában Gergő barátommal, és mivel régóta vár pár trinidadi recept a tarsolyban kipróbálásra, hát kiválasztottunk egyet. A szakácskönyvet kifotóztuk egy karib-tengeri vacsorán, mivel tele volt extrábbnál extrább ötletekkel. A mai sütögetést azonban a hűtő tartalmához és a magyar piaci viszonyokhoz mértük – így egy egyszerűbb recept került kiválasztásra.
Malacra kerestünk valamit, és a következőt készítettük el. A kicsontozott karajt sóztuk, borsoztuk és bekentük mustárral, majd hűtőbe tettük három órára. Utána gyorsan kisütöttük, barnás kérget adtunk neki, majd letakart sütőbe tettük, aláöntve két-három deci száraz fehérbort (a recept szerint sherry is mehet). Sült egy fél órát, majd tejföllel öntöztük meg (szerintem hígabbal kellett volna, de Gergő szerint okés volt), a tejfölre pedig zsemlemorzsát szórtunk. Pár perc elteltével kis tejföl megint mehetett volna rá, ha el nem fogy, erre pedig sajt és petrezselyem.
Nem egy bonyolult recept, viszont pikáns és finom. Sajtként Pannóniát használtunk, fehérborunk cserszegi fűszeres volt. A kettő íze együtt különösen ütött. Rizst szervíroztunk mellé. Ajánlom bárkinek, készen van ötven perc alatt (leszámítva a mustáros pácot), és tényleg kellemes.
Legutóbbi hozzászólások