Felolvasóestet szervezett Cselenyák Imre és felesége, Rita Dorogon, amire meghívtak, kérvén, ha van borról szóló írásom, azt vigyem magammal és álljak ki vele a közönség elé. Van is két novellám, egyik még A csonkolás művészetében jelent meg Határértékek cím alatt, a másik az Egri csillag pályázatra készült, aminek nem hirdettek eredményt, mert a borászok rájöttek, nekik nem novellák kellenek, csak egy öt soros tréfarépa vagy egysoros reklámszöveg. Ez utóbbit választottam ki, a címe Az ördög és a bor. Rátöltöttem a Kindle-re (remek dolog is ez), aztán irány Dorog.
Az este vendégei dr. Bánosi György, Csepcsányi Éva, Viola Szandra, Gáspár Ferenc, Fülöp Gábor (Boldogh Dezső álnéven) és Paládi Zsolt voltak (linkek a nevekre kattintva). Boros versek és novellák, vagy éppen borgőzben (huh, elgépeltem bórgőznek, de az mégis más) fogant írások kerültek felolvasásra.
György indította az estet két versével, de verset hallhattunk Szandrától és Gábortól is – Dezső hangján nem inkább borról, mint bortól szólót. Szandra könnyed sorait megfejelte egy frissen (előző este egy spirálfüzetbe kézzel felfirkantott), magára a bor szóra született, tréfás szösszenettel is. Ferenc, kinek Pogányokkal táncoló regénye áradó nyomdaillattal érkezett közénk, inkább csak anekdotázott, míg Éva, Zsolt és vendéglátónk novellákkal, vagy részlettel érkezett. Külön készült a város polgármestere dr. Tittmann János is, nem nyitó vagy ünnepi szöveggel, hanem egy parodisztikus alkotással.
Jómagam, nem nagyon kedvelem a felolvasóesteket, valahogy különös hangulatuk van, ami inkább zavar, mint feldob. Először 19 évesen ültem be Veszprémben egy felolvasóestre, mint meghívott vendég, körülöttem nagynevű írók, szemben velem a gimnáziumi magyartanárnőm. Izzadtságos élmény volt. A mostani persze teljesen elütött ettől, azért is, mert itt a bor nem csupán az írások szövegében kapott helyet, hanem az asztalon is. Derék helyi borosgazdák hozták kincsüket kóstolóra, amely palackok csak nem akartak kiürülni, pedig a vendégsereg igencsak igyekezett.
Find more photos like this on SFport.net
A felolvasás után kellemesen elbeszélgettünk, a pogácsák és sajtfalatkák fölött, koccintások hangja mellett. A téma a könyv és a versek, némi politika (nem veszélyesen, éppen csak leheletnyire, hogy még mindenki egyetértsen), mire lehetünk büszkék, mi magyarok. A világot nem váltottuk meg, de közel álltunk hozzá. Hiába no, az irodalom és a bor veszélyes elegyet alkot…
Legutóbbi hozzászólások