Hét éve már volt egy Eurocon Kijevben, akkor elég nagy feneket kerítettek neki: egy miniszter nyitotta meg, a külföldi delegációk saját kísérőket kaptak és egy planetárium is beszállt a rendezvénybe. Az idei kijevi, európainak hirdetett sci-fi találkozó kicsit kisebb volt, viszont rafináltabb: egy expópavilonban betelepedett egy könyvvásár és egy gyerekeknek szóló játszóház mellé (de volt ott fogászati kiállítás is). Ez persze rögtön azt eredményezte, hogy feltűnt a helyiek túlsúlya, a külföldi csapatok pedig belevesztek a tömegbe. Ennek ellenére a körítés megvolt, ahogy az állami személy is a megnyitón – és persze az ukrán himnusz szívre tett kézzel.
Szerdán érkeztünk a városba, hogy a csütörtöki megnyitót kora délután elkaphassuk. A regisztráció gyorsan és olajozottan ment. A megnyitó előtt népi jelmezbe öltözött ének- és tánckar adott műsort, majd elhangzottak a beszédek – két nyelven, ukránul és angolul. Ezek után, érdekesebb program híján mi városnézésre indultunk. Bár e rövid beszámolónak nem témája, Kijev elég előnytelen arcát mutatta, hideg volt, a fák csupaszak, és az éppen csak elolvadó koszos hórengeteg alól szeméthegyek kandikáltak elő. Három nappal később, amikor jöttünk haza, a víz (némi vasárnapi eső ellenére) felszáradt, a szemetet megkezdték eltakarítani, és már ki-kidugták fejüket a virágok a föld alól. Érezhetően közeledett a tavasz.
A csütörtöki rendezvény angol nyelvű és az ESFS-et (Európai SF Társaság) érintő része az egyetemi városrész könyvtárában szerveződött meg (ki tudja, miért). A könyvtár az expótól félórányi utazásra és némi gyaloglásra volt. Szürke betontömb kívül, kanyargó folyosók és tízezer festmény belül – az első emeleten cárok és uralkodók, feljebb tudósok, katonák, még feljebb űrhajósok. A hatodikon, a helyi játékosoknak szervezett találkozó mellett (leginkább táblajátékokat toltak a fiúk-lányok) került sor az ESFS jelölőgyűlésére. Előtte Dave Lally előadását néztük végig a hatvanas-hetvenes évek szigetországbeli televíziós SF-sorozatairól. Ezen elzsibbadva kezdődött meg a szervezett működési szabályzatának módosító vitája, ami szerencsére nem nyúlt hosszúra, bár tartottunk tőle, hiszen az idei évben az öttagú vezetőség megújulása is téma volt. Az ESFS díjra jelöltek bemutatása csak ezután jött – szépen országok szerint, ahogy az illik. A szavazásra ilyenkor mindig egy nappal később kerül sor, ezt senki nem is bánta, kicsit hűvös volt a teremben, bár a helyiek, a svédek és a finnek mintha nem fáztak volna úgy, mint mi. Megint csak nem tartozik a témához, de távozóban belecsöppentünk egy filmforgatásba, és míg a buszra várakoztunk, akadt mit nézni.
Szombaton ismét expóépület, ami a szállónktól öt percnyire volt gyalog – nem szükséges hangsúlyozni, mennyivel kényelmesebben jutottunk el a rendezvényre. Ezer és egy szülő és tojásfestő, korongozó, babakészítő gyermek között átvágva megtaláltuk az ESFS ülését, ahol előbb a 2015-ös Euroconról döntöttünk. Nem volt kérdés: 2015-ben az európai sci-fi találkozó Szentpéterváron kerül megrendezésre (csak emlékeztetőül: jövőre Dublinban lesz). Ezek után az új vezetőséget sikerült megválasztani. Az öttagú csapat eddig négy férfiből és egy hölgyből állt, most megfordultak a viszonyok: négy hölgy és egy férfi viszi tovább az ügyeket (az európai sci-fi társaság női kezekbe került). Dave Lally után Carolina Gómez Lagerlöf lett a szervezet elnöke. A régi csapat egyetlen (más) posztot kapott tagja Bridget Wilkinson (a második fotón balra), aki az ülés utolsó napirendi pontját jelentő szavazáson a szokásos eréllyel teremtett csendet ezután – ha kellett.
A kora délutáni ülés és az esti díjkiosztó között az SF-irodalom európai szegmenseiről hangzottak el előadások. Elsőként a francia Patrice and Viktoriya Lajoie fordítópáros férfi tagja beszélt a Franciaországban megjelenő szovjet fantasztikumról, majd az írek és a németek a saját irodalmukról. Ezek után következett Németh Attila, aki a magyar SF-ről tartott előadást, felfrissítve a Metagalaktika 11. számában olvasható cikket (amit egy orosz weboldal rögtön „megvett” tőle közlésre). A belgák leginkább a fan-mozgalom fejlődését tárták elő, nem csak Belgiumból, hanem a Benelux államok területéről szemezgetve információkat. Amit sajnáltam: a rendezvény díszvendége Christopher Priest volt (magyarul A tökéletes trükk című regényéről ismert), az ő előadására nem jutottam el.
És este – a Prolisok hotelben tartott Páneurópai Party előtt – jött a díjkiosztás. Természetesen a helyi díjakkal kezdtünk, az ukránok vastagon megtapsolták győzteseiket. Az európai díjazottak a következők voltak:
Hall of Fame
Legjobb szerző: Andrej Valentyinov (Ukrajna)
Legjobb grafikus: Nyikolaj Redka (Ukrajna)
Legjobb promóter: Burger István (Magyarország)
Legjobb fordító: Patrice and Viktoriya Lajoie (Franciaország)
Legjobb magazin: SFX (Anglia)
Legjobb kiadó: Shiko (Ukrajna)
Spirit of dedication
Legjobb drámai prezentáció: Raydo stúdiószínház (Ukrajna)
Legjobb fanzin: Fandango (Ukrajna)
Legjobb weboldal: scifiportal.eu Europa SF (Románia)
Legjobb illusztrátor: Katyerina Bacsilo (Oroszország)
Az ESFS emlékdíját Harry Harrison és Borisz Sztrugackij kapta. Az SF Nagymestere Iain Banks és Terry Pratchett lett.
Legutóbbi hozzászólások