EFOTT. Az ajtónál Woodstockot idézik a biztonságiak, motozás. Bent csak csorog az élet, korán van még. Meleg. Por és égett fű illata. Délben ébredező, kószáló srácok. Csajok bikiniben. Zene még nem hallatszik, még a krisnások is csak halkan éneklik Hare Rama. Hátul kis sátor, tele fantasy írókkal.
Csúsztunk kicsit, páran nem jöttek, páran késnek. Utolsó átszervezés, kezdés után háromnegyed órával. Régi team-társakkal kerülök egy dobogó mellé, hangosítás nincs, viszont a szomszéd sátorban a korán kelő dobost egy fél perc alatt kikapcsolják. Nincs nehéz dolgom: a nézőtérről sorban jönnek a kérdések. Másfél óra után végetér az első menet, a következőre még várni kell… pár kolléga még mindig késésben.
Közben készítek pár videointerjút. Aztán új előadás, immár hangosítással. Vidám fiúk és lányok kint, felkapják az „írók” szót, és azon mulatnak, hogy hozniuk kellene az olvasószemüvegüket. Az írókhoz nem kell szemüveg. Lazítunk mi is: egy kis sörözés-borozás, a nagyszínpadon felharsan Charlie. A nap végén: Gáspár András, Kornya Zsolt, Nemes István a színpadon. Honnan indult és mi lesz a fantasyval és a scifivel. Múltidézés, jövőlátás. Majd megnézhetitek az SFWIW-en. Fél nap az EFOTT-ból, és a legjobbról kell eljönni: indul az este.
Majd jövőre 🙂
Legutóbbi hozzászólások