Az ősz emlékére

Múlt hétvégén egy reggel – a novemberi ősz ajándékaként – még dér csípte málnát csipegettem Kaposváron (csak a sötétet, a másikat a szárán hagytam), most, beesteledve, pedig esik a hó az ablak előtt, miközben gyertyaláng lobog a szekrényen. Az őszből gyorsan lett tél, gyorsan fordult át a világ, tudtuk, hogy így lesz, mégis különös ízt hagy maga után a sebesen illanó évszak. Lám, gyorsan változhat minden. Anakreónt veszek elő a ma esti hangulatra: Nosza három s öt italrészt be az én tiszta kupámba!