Mostanábban ritkábbak a blogbejegyzések, mivel a Jumurdzsák gyűrűje könyv véghajrájában vagyok (mit véghajrájánban, az utolsó fejezet legvégén!), illetve ha net mellett vagyok, az asztali gép rögtön le is dob, a notebook billentyűzetéből pedig a szakszervízben még mindig a tokaji furmintot kapargatják lefelé. Pedig mondanivalóm aztán lenne, például tegnapelőtt egy New York-i helyszínelőkben egy olyan bűnűgyben nyomozott Gary Sinise, aminek áldozata ey időutazással kísérletező tudós volt. Nagyon ügyesen úgy csinálták meg, hogy nem foglaltak állást, hogy a gép működött-e vagy sem.
Aztán megnéztem a House MD 5. évadának második felét, és az utolsó epizód zseniális volt, sokkal jobb, mint az előző évad vége. Persze az azt megelőző évadban nekem már sok volt, hogy szinte mindenki szerelmes House-ba, vagy legalábbis erről faggatják egymást, de istenem – hát kék a szeme, nem?
Ma viszont megint rájöttem, hogy Budapest gyönyörű, és az egyik legszebb hely a Duna mellett a Parlament. Szemben voltam a Batthiány térnél, és (sajnos csak mobillal) lefényképeztem az eget.
Ha normális gép van nálam, a vörös ég és a templom keresztje lett volna a téma – ezt most tessék elképzelni önállóan egy naaagy képen.
Legutóbbi hozzászólások