Felmerülnek persze kérdések az utolsó epizód kapcsán, amiket a második évad megválaszol (én már tudom) vagy éppen nem válaszol meg (hajaj, még ha tudnám), de részemről nem is ezért volt furcsa a Tűzvonalban első évadának utolsó részét látni. Egyrészt azért, mert én a sztorit csak a 16. részig ismertem (tekintve, hogy azt én követtem el) , így a befejezés nekem is új volt. Másrészt a befejezés párhuzamba állítása más (leginkább amerikai) sorozatokkal eszembe juttatta, hogy mennyire el vagyunk szokva az emberi befejezésektől – tudniilik mindenki valamiféle ütős szópoént vagy könnyes összeborulást várt…
Az élet ugyanakkor nem film: a stressz, ami az örs rendőreit sújtotta, az bizony össze is kovácsolta őket, Móriczból lehetett jó fej (pár rész erejéig), a rendőrök pedig lehetnek felszabadultak, a legmaximálisabban, amikor visszatérnek a munkahelyükre, ahonnan éppen csak megszabadultak egy hírhedt terrorista kezéből. Ez a 17. pizód vége. Aztán jön a 18. epizód: az élet megy tovább, eltelt 4-5 hét, és újra előjönnek a gondok. Mert mi már csak így működünk: csoda ha a fogadkozásokat (legyenek újéviek vagy bármikoriak) egy hónapnál tovább tudjuk tartani.
Szóval január 6-tól jön a második évad, és remélem, az eddigi nézőket újak is váltják majd. A történet más lesz, új szereplőkkel, régi és új konfliktusokkal… új helyszínekkel és dramaturgiával.
Legutóbbi hozzászólások