Miközben mi a Váci út mentén a Patkó Bandi sörözőben SFportáloztunk, kint megint forrongott az utca. Legújabb háromnapos nemzeti ünnepünkön (szeptember 18-20) újra kivonultak az utcára símaszkos népviseletbe öltözve azok a mélymagyarok, akik szerint az ország akkor lesz szebb, erősebb, ha néhanap rágyújtunk valakire egy autót vagy cipőkkel szórjuk meg a budapesti utcákat.
Furcsa módon a rendteremtés vágya hívta életre a Magyar Gárdát, akik körül aztán az utcán rendre megjelennek ezek tarkopaszra nyírt bakancsos fiuk. A gárda egyenesen áll, majd oszlik, s ami mögöttük marad, az olyan mint a folyó tetején úszó hordalék. Zörög, recseg, torlódik és rombol. Érdekes lenne látni, ahogy a gárdások megrendszabályozzák ezeket a fiúkat – mert mondjuk kezdhetnék akár ezzel is az ünnep utáni szolgálatot.
Szóval megint könnygázillatot hord a szél a Parlament és az MTV épületénél. Azt hiszem, túl jó dolgunk van mostanság, sehol egy háború, éhezés, földrengések – azért ez a határtalan erő. Lenne egy árvíz vagy valami jó kis katasztrófa, akkor nem lennének tüntetések. Lenne valami tornádószerű dolog, ami lecsap Budapestre, mint Nem Orleans-re. Akkor jöhetnének a vidékről a Magoszosok a traktorral (kivételesen) segíteni, és a símaszkos-bakancsos fiúk is levezethetnék fölös feszültségüket a romeltakarítással. Gerendát föl a vállra, aztán masírozni vele a teherautóhoz.
Tudom, hülyén hangzik, de néha még egy természeti csapás is jobb, mint ezek. Mert a természeti csapásnál az emberek jó oldala mutatkozik meg, itt meg a buta, korlátolt seggfejeket látom csak – és ez történetesen nem csak az én mentális egészségemet teszi tönkre, hanem az egész országét.
Legutóbbi hozzászólások