Mielőtt betervezném 2019 munkáit, feladatait, illik visszapillantani az előző évre (ahogy ez megtörtént tavaly is), mi teljesült, min dolgoztam. Ami első pillanatra látszódik: könyvet nem írtam, a nyomtatott szó világát nem bővítettem tavaly különösebben. Pár novellám született csupán, amelyeknek ráadásul csak egy kis része jelent meg: a Karácsony Sinatrával és Hitler megkísértése, mindkettő a Galaktikában, illetve a Történelmiregény-írók Társasága Évszázadok ösvényein című ntológiájában a Halál az égből. Az eutopikus Menekülés egy tökéletes világból önálló kötetben és két nyelven látott napvilágot, s bár nem kerül könyvesbolti terjesztésbe, azért az Írók boltjában megtalálható, és letölthető ebookra innen. Ennyi..
Ezek mellett persze írtam mást is: többek között a magyar SF elmúlt ötven évéről egy komolyabb esszét, mely a Várad irodalmi folyóiratban látott napvilágot (ha valaki el szeretné olvasni, pdf-ben letölthető innen). Megjelent ugyan egy könyvem is, de második kiadásként csaknem húsz évvel az első után: a Tuan kiadta újra Az Excalibur keresése II. – A Kard lovagjai című Mysterious Universe regényemet (a javított szöveggel még 2017-ben készültem el). Tavaly verseim is jelentek meg – ezt a vonalat idén is szeretném folytatni – illetve elkészült egy monodráma, a sorsa persze még bizonytalan.
Ami különösképpen zavar, hogy a Kincsem-korában játszódó, új történelmi regényemmel csak keveset haladtam, a munkát jórészt az információk megszerzése jelentette: a hajdani oxfordi egyetemi éra, egy skót hercegi família, monacói kaszinók és vatikáni különlegességek után „nyomoztam”. Parkolópályán maradt a Négykezes plazmára és energiavetőre című Ketchikan-regény is (Mysterious Universe), 400 ezer leütésnél „pihen” lassan nem egy, de több éve. És akkor még nem is beszéltem régi és új tervekről, amelyek a fiókban várnak és várnak…
Szerkesztés is része volt az évnek, de az sem túl sok: tavasszal a Főnixnek a Rés a valóság szürke szövetén című sci-fi novelláskötete adott munkát, majd később – az SF világából mindennapi vizekre evezve – Korda György és Balázs Klári életrajzi könyve. Év végén két Mysterious Universe kötet került elém, Michael Walden Hédammus újra száll című regénye csupán az utolsó körben, megjelenés előtt, Dwayne Hudson Byzantium-regénye viszont komolyabban – eléggé komplex a sztori. Ez azt jelenti, igen, hogy végre a Mysterious Universe beindul…
De akkor min is dolgoztam, ha könyv csak ennyi volt? – önmagamnak is tisztáznom kellett a kérdést. Év elején egy tévéfilm kötötte le az energiáimat, amit Somogyi Gyurival írtunk Szabó Magda Pilátus című regényéből. A készülő film értelemszerűen nem tudja az egész, ötszáz oldalas könyvet felölelni, ezért írót próbáló küzdelem volt a történet esszenciájának kiemelése. A film java része leforgott ősszel, jövőre látni lehet majd a tévében. A rendező Dombrovszky Linda, a két főszereplő Hámori Ildikó és Györgyi Anna.
Mozifilmes munka volt – nem is állhatna távolabb a műfaj a Pilátustól – egy horrorfilm forgatókönyvének az elkészítése is. Erről egyelőre nem mondhatok többet, legfeljebb annyit, hogy a legvéresebb történetem lesz írói munkásságom ideje alatt. Ami nagy kihívás volt benne: zárt térben ennyi embert mozgatni… Mert sok hullához, sok szereplő kell, ez matematikailag igazolható.
Másik mozifilmes munka, amely még nem ért véget: egy történelmi nagyjátékfilm treatmentjének kicsiszolása. Én magam hatodik éve foglalkozom a projekttel, amely most új producert kapott. A sztori nagyon összetett, és sok nézőpontból be lehet mutatni, mindegyikből fájdalmasan szép. Cserébe viszont nem olcsó a produkció – így azért egyensúlyt kell találnunk. Ez néha karcolgatta-karcolgatja írói lelkemet, mert jó részek is kivágásra kell kerüljenek. A fejlesztés hónapokat jelentett, elszállt fölöttünk a nyár és az ősz… de az a gyanúm, a tél is elfog. Mindenesetre a történet megérdemli, hogy vászonra kerüljön…
Még mindig mozifilm: tavaly ősszel sikerült megugrani egy rettentően bonyolult történetet, amin három éve töprengünk Mitev Viktorral. Ez a harmadik tavalyi nagyjátékfilmes projekt: egy heist-movie-ról van szó, amelyet a sok karakter miatt és bonyolult szerkezeténél fogva nem volt egyszerű felépíteni. Lényegében háromszor kezdtem el nulláról, de december elejére kész lett a forgatókönyv – na persze – first draftja. Ezzel is lesz munka még bőven. De a szereposztás itt is remek lesz, higgyétek el…
Tévésorozat-fejlesztés is része volt az évnek. Egy, a nyolcvanas évek kelet-európai alvilágát visszaidéző hat részes minisorozat első évadát kellett pár regény alapján a tévéképernyőre álmodni. És jó tervező módjára még ötöt, hogy tudjuk, hova fut ki a teljes sztori. Az első évadnak persze nem csupán a treatmentje, de forgatókönyve is elkészült – a nyolcvanas évek úgy, ahogy az átlagember nem látta. Szerencsére, mondom én.
…és még mindig a tévé: egy csajos sorozat kidolgozása is a feladataim közé tartozott. Első évad, tizenkét epizód. Üdítő munka a komoly-komor hangvételű filmek után. Romantikus, vicces, aranyos. Nekem rengeteg kávébevitelt jelentett, és vidám perceket. Őszintén be kell valljam, szeretem az ilyen munkákat, mert én is élvezem őket – a karakterek kitalálásától kezdve a dialógusokig bezáróan. A pilot forgatókönyvén túl most a gyártásra várunk.
Ezek mellett azt össze sem tudom számolni, mennyi szinopszist és karakterológiát sikerült kiadnom a kezemből idén. Történelmi filmek terveit az 1848-as szabadságharcból, az első világháborúból, vígjátékokat, családi történetet, drámát, de dolgoztam vetélkedő-ötleten is. Az utolsó sorozatszinopszist december 20-án adtam le… Akkor azért azt éreztem, hogy kimaxoltam az évet, jöhet a karácsony.
2019-re mutató egyéb munkák is voltak: regényírásra két megkeresés is érkezett. Hasonlóan laza, könnyed, szórakoztató alkotásról van szó, mint a Jumurdzsák gyűrűje volt. Két történelmi rejtély, némi misztikum, nyomozás és szórakoztató fordulatok… A történeteket kitaláltam/tuk Vancsó Évivel… A hogyan tovább-ot meg majd meglátjuk, az már biztos nem 2018-ra esik. Hacsak valaki be nem állít egy időgéppel. Mondjuk azt élvezném…
Az évet egyébként épp úgy Somogyi Gyurival zártam, ahogy vele közös munkával kezdődött: és épp úgy egy történelmi tévéfilmmel. Ennek forgatása hamarosan kezdődik, és év vége előtt szintén a nézők elé kerülhet.
Filmes év volt leginkább tehát 2018. Sok érdekes történettel, különös figurákkal, és új ismeretségekkel. Így január elején a 2019 még formálódik, de remélem, nem sokban fog különbözni a tavalyitól…
Legutóbbi hozzászólások