Szilveszter előtt az egyik kereskedelmi televízióban megszólaltattak egy szakértőt (azt hiszem, szakácsot), hogy hogyan is kell virslit főzni. Eme roppant bonyolult feladat elvégzéséhez egy lábos és némi víz szükségeltetik. Mint kiderült, a virslit rövid ideig kell főzni forró vízben.
Namost, emlékszem, hogy régebben, még gyermekkoromban (vigyázat, nosztalgiaveszély!) a műbeles virslit úgy főztük, hogy bevágtuk a tetejét és a forró vízben a műanyaghéj egyszerűen levált róla. Ma reggel azonban, amikor ugyanezt próbáltam (komolyan, nosztalgiából nem szedtem le főzés előtt a műanyagot), a műbél nem vált le, hanem a virslivel együtt nyílt szét, mint valami osztriga, és különös szörcsögő hangot adott.
Az addig rendben van, hogy a virslik egy része húst sem lát, egy másik része csak félig hús (egyébként miért az van ráírva, hogy baromfivirsli, ha a fele szója?), és csak a harmadik részét szabadna forgalmazni, de valaki mondja már meg, miből van ma már a műanyag, hogy tisztességesen leázni sem tud?
Legutóbbi hozzászólások