Azt mondom, a könyvfesztiváli pavilonnal ezerszer jobb kint lenni a Millenárison a tavacska mellett, mint bent az épületekben. A nap süt – ez már bearanyozza a hétvégét. Le lehet telepedni a fűre, napozni, érezni a sültek illatát. Szabad a levegő, szabad a vásár, szabad a tánc. És az újdonságok átláthatatlan tömege sem nyomja az íróember lelkét. Szóval jobb a hely, jobb a hangulat.
A Metropolis Media standja is kint volt, majdnem ott, ahol tavaly. A Tuan most nem képviseltette magát, így csupán egy dedikálásom akadt, péntek délután négytől László Zolival és Markovics Botonddal. Előbb érkeztem, hogy körül tudjak nézni, ám arra nem jutott idő, mert mindjárt meg is kaptam az első könyvet Digitális Búsképű Lovagtól, majd Odótól, s ültem a szöveg fölött felkészítetlenül. No meg rögtön beszélgetni kezdtünk, Lovagunkkal ismeretlenül, Odóval ismerősen, s az idő repült, mint albatrosz a viharos égen.
Négykor megérkezett Zoli, aztán el is tűnt egy interjúra. Amikor ő meglett, eltűnt Botond. Mindenesetre dedikáltunk, én kaptam egy szivart Jonitól, amit nagy lendületemben el is akartam szívni, ehhez pedig a Galaktika vendégfogadó rosé-ja társult. (Jut eszembe, Digitális Lovag mondta, hogy EU-s lobbi el akarja fogadtatni, hogy fehér és vörös bor katyvasza is rosébornak számítson. Brutális, hova süllyed ez a világ, minden jó érzésű embernek tiltakoznia kellene ez ellen.) A délután folyamán jöttek ismerősök és ismeretlenek, Jules-lel például megbeszéltük azt a begépeléses dolgot. A péntek így lett kellemes, akárcsak a Trombitásos vacsora utána vagy a Pizzaparadicsomos hajnali késővacsora-korareggeli.
Szombat: könyvfesztiválon kívüli program volt délelőtt otthon a húsleveskészítés, majd irány megint a Millenáris, ahol Kasztovszky Béla és Nemere István dedikált a Galaktika standjánál, illetve a Könyvmolynál Böszörményi Gyuszi. Szerettem volna szót váltani velük is, de én is eltűntem, mint Zoli és Botond előző nap. Interjút adtam Krisztinának. Aztán megérkezett Robert Charles Wilson és ezután semmire nem volt idő. Még sorban állásra sem. Rohantam a vonatra.
Kellenek ezek a könyves alkalmak, sajnos csak kettő van belőlük egy évben. Bár örülhetnénk ennek is, mert lehet, hogy jövőre egy sem lesz. De lehet, hogy független kiadók sem, és mehetünk Alexandrás könyvnapokra vagy Libris Könyvhétre. A Nap kiadó vezetőjével beszéltünk erről, azt mondta, forradalmi helyzet állt elő a könyvkiadásban. Meglehet. De kell is, hogy legyen valami, különben jövőre feleennyi helyen elfér majd ugyanez a rendezvény.
Legutóbbi hozzászólások