Hát ilyen hosszú és ilyen kellemes író-olvasó találkozóban sem volt részem, mint ami a hétvégén Tiszakécskén fogadott. Az aprócska könyvtárban összegyűlő érdeklődők (körülbelül huszonöt hölgy és egy férfiú) öt órán keresztül hallgatott, kérdezett, faggatott… Ehhez a kitartáshoz persze az is hozzájárult, hogy az asztalon mézes sütemények, pogácsák, fánkok és túrós tészták (említették a nevét, de elfelejtettem) tömege feküdt, és ha valaki megszomjazott, teát is kapott.
Böszörményi Gyula és Noémi, a felesége, hívtak meg Tiszakécskére egy Könyvkóstoló című rendezvénysorozat februári vendégeként. A hallgatók ismeretlenül is nagyon érdeklődők voltak én pedig határozottan jól éreztem magam körükben… Remélem ezek után a könyveim okoznak annyi örömöt nekik, mint nekem figyelmes társaságuk, kérdéseik és véleményük.
Legutóbbi hozzászólások