Múlt hétvégén ültem Gergő barátom mellett este, én Dreamworld-öt írtam, ő fordított, aztán egyszer csak felborult a csendes egyensúly, és hajnali kettőkor vitába bonyolódtunk… és ha mi vitába bonyolódunk, hát a Szent András törésvonal rengése bakfitty hozzánk képest… szóval Kaposvár megremeg…
Gergő egy angolszász regényt fordított, és én egy ideje csendes rezingáltsággal hallgattam, hogy a szerző női karaktere nulla, a hasonlatai szarok, és – különben is – megejthetetlenek a mondatai. Hallottam, amint Gergő fordítás közben hörrent, hogy „ennek, basszus, semmi értelme”, és arra gondoltam, mennyire jó helyzetben vannak az angolszász írók, hogy csak a nyelv miatt figyelünk rájuk (van aki elolvad láttukra, khm…), de legalábbis a kulturális örömérának köszönhetően megjelenhetnek nálunk, bármennyire sza*ok is.
Mindezzel együtt Gergő egyszer csak felém fordult, és a következő problémát vetette fel: az író egy mondatban megjegyezte, hogy a szereplő a lakásába a Jennifer Convertible-ből szerzett bútort, és mivel ez itthon egy ismeretlen cég, tehát ő átfordítaná Ikeára, amit a magyar olvasó ismer. Mit szólok hozzá?
Én – feltekinteve a Dremaworldből – közöltem, hogy ez nem jó ötlet, mert ha Jennifer Convertible, akkor bizony az nem fordítható át Ikeára. Az Ikea ugyanis teljesen más cég, és én, mint író, kikérem magamnak, hogy a fordító ilyen csalást kövessen el. Gergő ezután mintegy tizenötször közölte, hogy ez nem érv, és nincsenek érveim. Na, itt tört ki a balhé, amiben Kaposvár házai megroggyantak, a főtere megsüllyedt .
Kedves olvasó, döntsél te, mert mi hajnalban nem jutottunk megegyezésre.
Szerintem:
1.) nem lehet átfordítani, mert maga a cégnév is, mint betűsor, más hangulatot kölcsönöz a szövegnek, mint az I-K-E-A betűsor. A mondatok hangulatát egy-egy főnév meg tudja változtatni. Nem mindegy, hogy fenyőerdőben bóklászik a főhősöd vagy tölgyesek között. A szavaknak mágiája van. I-K-E-A vagy Jennifer Convertible…
2.) nem lehet átfordítani, mert a Jennifer Convertible más jellegel bíró cég. Nem számít, mit tud vagy nem tud a magyar olvasó… én például vért izzadok, hogy a regényemben a külföldi szereplő hitelesen cselekedjék, vásároljon, jelentsen, mozogjon egy utcán vagy egy boltban vagy akárhol. A hitelességeért meg kell szenvedni, ne legyen az utcák neve más, a cégek neve más… (Mit szólnál, ha a Stephen King regények helyszíneit és márkaneveit „magyarítaná” a fordító???) Legyen a szereplőd hiteles! Fontos dolog!
3.) nem lehet átfordítani, mert a szereplő jellemzéséhez keményen hozzátesz az, milyen lakásban él. Egy Ikeás lakás más, mint egy Jennifers Convertible bútorokkal berendezett lakás – még ha a magyar olvasó nem is tudja, mi a különbség. Az Ikeában mások vásárolnak… Letisztult, szögletes bútorok kalphatók. A szereplő, aki a lakásban lakik nem ilyen. Ő bőrbútorral veszi körbe magát. És a fordító ne írja át a szereplőm jellemét, milyen bútorokkal rendezi be lakását, mert nem változtathat ezen… A feladata a fordítás. A hiteles fordítás.
A probléma nem egyszerű. Elfogadom, ha egy sitcom-sorozatban magyarítanak neveket, helyszíneket, hogy a néző röhögjön. De egy komoly regényben a fordító ne rajzolja át a helyszínt, a szereplő karakterét és a szöveg hangulatát – csak mert úgy gondolja, hogy a magyar olvasó hülye, a magyar olvasó nem fogja érteni.
Gergő szerint van Amerikában Ikea, tehát nincs gond, és az olvasónak azonosítható. Szerintem nem ezért kérték fel a fordításra. Tartsa, a szöveg hangulatát.
Itt kezdődött a vita.
Legutóbbi hozzászólások