flash_forward_poster300.jpgBotond a minap a Bobekben azt mondta, neki nem jön be a Flash Forward. Namost, akkor nézze meg a harmadik részt, hirtelen elindult a sorozat vagy öt irányba. Kicsit eltöprengek most felette, akit zavarnak a spoileres megjegyzések, az ne olvasson tovább, hanem csak tekerjen le a bejegyzés aljára és nézze meg a Supernatural beharangozóját, ami az ötödik évad ötödik részének végén volt (különös tekintettel az utolsó öt másodperc finom David Caruso-paródiájára – zseniális)!

Szóval a Flash Forward alapsztorija, hogy az egész emberiség elájul 137 másodpercre, s ezalatt a tudatuk 2010 április 29-én jár, így látják a saját jövőjüket. A sorozat remekül oldja meg azt a problémát, hogy részről részre legalább tucatnyi ember „kitekintésére” kell visszautalni, remek a vágás, a ritmus, a zene. Nekem nagyon tetszik, kiváltképp, hogy bemutatja, mennyire összefonódik távoli emberek, ismerősök és ismeretlenek sorsa. Az ember élete láthatatlan szálakkal kötődik ezer és ezer másik emberhez és minden döntése formálja nem csak a saját jövőjét, de másokét is.

Emellett a sorozat legfontosabb kérdése, hogy megváltoztatható-e a jövő annak ismeretében. Míg egyes szereplők saját halálukkal szembesülnek, mások pozitív történéseket láttak. Kicsit időutazás-szaga van a dolognak, természetesen csak lélekben, nem testben – de így is a paradoxon az paradoxon.

Minden afelé mutat, hogy a jövő kőbe van vésve. A harmadik epizódban például a kitekintés hatására jelentkezett egy fickó egy munkára, ami eszébe se jutott volna addig. Tehát az álom ténye bele van építve a jövőbe, és ha ez igaz, akkor aki halott volt 2010 április 29-én, az nem tudja megváltoztatni a sorsát akkor sem, ha információja van arról, hogy március 15-én három golyót kap a mellkasába (Demetri Noh ügynök). Pedig de egyszerű lenne egy golyóálló mellénnyel kivédeni a dolgot.

Szóval a jövő megváltoztathatatlan – jutunk el gondolatban idáig. És akkor jön a főzsaru (Mark Benford) exalkoholista barátja, Aaron Stark, aki a kitekintésben a lányát látta, aki meghalt, és erről exhumálás során is meggyőződnek. Az alapelv borul, és ráadásul annyira jól elrejtik a készítők ezt a szálat, csak a magánéletre koncentrálva, hogy szinte fel se tűnik, mennyire sérti az eddigi logikai koncepciót… és enged meg egy lélegzetvételnyi reményt, hogy a hőseink sorsa még sem lesz olyan brutális…

Sőt, ha jobban belegondolok, Demetri Noh barátnőjének látomását sem azzal kéne magyarázni, hogy tulajdonképpen nem látta a vőlegényét (a saját esküvőjén volt a kitekintésben), hanem lehet, hogy egy másik alternatív valóságot látott… Hm. Ez kicsit Fringe-es, de miért ne?

A harmadik epizódban egyébként a történet is meglendül. Nem csak D. Gibbonsról és egy másik ismeretlen férfi kerül be a képbe, hanem egy titokzatos és lenyomozhatatlan nő is… Ki tudja, egyébként melyik irány lesz az igazi, de szóba kerül a Kabbala, ami misztikus folytatást sejtet. Ám az epizód záróképe science-fiction történetre utal, méghozzá kemény sf-re. Majd meglátjuk…


Find more videos like this on SFport.net

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás