Na, tessék! Tudtam én már a gimiben, hogy a fizika órán nem nagyon kell figyelni, sőt, hogy az egész tantárgy komolytalan, hogy azt ne mondjam, képlékenyebb a történelemnél is. Hitték már ugye azt a 20. század elején, hogy nincs tovább, kaput, konyec, a diszciplina meghalt, aztán mégse… A fizika mindenkit átver és becsap, mert ugye a megfigyelő, ha vak, vagy ha porszem került a mérőműszerébe, akkor legfeljebb találgathat. Nem mellesleg akkor is találgat, ha minden klappol a műszerekkel.
Történt pedig, hogy most kiderült, hogy a protonok négy százalékkal kisebbek, mint azt eddig hitték. Izé, mérték. Vagyishogy mérés után hitték. (A fene se tudja, mennyi a hit és mennyi a tény a szubatomikus világban.) Sok év után, biztos ami biztos alapon fogták megint az egy atomos hidrogént, és megmérték – aztán jött a döbbenet: „Fiúk, ez kisebb, mint… Most mit csináljunk az eddigi számításokkal?”
Irgumburgum, mondom én, hát hogyan lehet sci-fi író az ember, ha a fizikai világ ilyen képlékeny körülöttünk? Maradok az embernél, annak jelleme kevésbé változékony.
Legutóbbi hozzászólások