Kezembe vettem és elolvastam a Keringés-t, amit László Zoli a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatnak írt. A projektre azután kerítettem sort, hogy befejeztem a novelláskötetemet, és szerettem volna kikapcsolódni a saját szövegemből…
Tökéletesen sikerült. Zoli hangulatos mondatai, jelzős szerkezetei, csiszolt alapossága hihetetlen aurába vonta a történetet, és tényleg megteremtette azt a világot, amelyben az emberiség időutazással menekül a maga előidézte ökológiai katasztrófa elöl. Bár én a pörgősebb történeteket jobban kedvelem, a Keringés minden egyes sorát élveztem. Olvasás közben akaratlanul is összehasonlítottam Az idő szeme című Clarke-Baxter regénnyel (amely hasonló igényű tudományos alapossággal készült, és amelynek szintén időutazás áll a középpontjában), és azt kell mondanom, hogy László Zoltán regénye kimagaslóan jobb, mint a világhírű írópáros alkotása.
Persze majd a szokásos sörözésen kicsit morogni fogok a szerzőnek a befejezés miatt – de ez a morgás ne tévesszen meg senkit, mert vallom, hogy magyar SF-író keze alól ilyen történet még nem került ki, és ez a regény tényleg világszínvonalú…
Legutóbbi hozzászólások