Péntek este, amikor Ogre barátom meginvitált egy borhajóra, örömmel mondtam igent, mivel a Vylyan pincészet borai mindig is a kedvelt boraim közé tartoztak. A láthatatlan városban volt is erre utalás (annak nyomán ismerkedtünk össze), és az eset végül úgy végződött – ugye -, hogy van egy palack Vylyan Cabernet Sauvignon-om Anthony Hopkins aláírásával.
A borvacsorára a Győr nevű hajón került sor, és a Pesti Vigadó előtt szálltunk fel rá. A kellemesen hangulatos étteremhajó aztán kifordult a Dunára, és a kivilágított város fényeitől kísérten elindult a folyásiránnyal ellentétes irányban. Már maga a látvány is csodás, Budapest gyönyörű város, el tud bűvölni nappal épp úgy, mint éjszaka.
Az első fogás füstölt pisztrángfalatok volt, citrusfélékkel tálalva. Miközben szervírozták, s hozzá 2009-es Vylyan Chardonnay-t kaptunk, Ogre pár szót mondott a pincészetről. Hogy 1988-ban alakult, 1994-ben szüreteltek először és azzal a Kékoportóval 1997-ben léptek a közönség elé (a mai napig fogyasztható). 2008-ban pedig a Vylyan az év pincészete lett. Én a bort szagolgattam: a Chardonnay-re jellemző kicsit füstös illat annyira erős volt, hogy bele se tudtam dugni a pohárba az orrom. A poháron még a bor elfogyasztása után is érezni lehetett azt: a könnyed fehér súlyos illattal rendelkezett, mint megtudtam, azért mert nem csupán reduktív eljárással készült, de újhordós bor is van benne Az Ogre által felvezetett vaníliás-illatjegy nem jött át, ahhoz vagy finomabb orr kellene vagy nagyobb pohár. Én azonban ennek ellenére is imádtam.
A második fogás kacsamáj rizottó volt, mellé 2006-os Pinot noir járt. Namost én a Pinot noirral mindig hadilábon állok. Ogre szerinte ennek a szőlőfajtának, illetve hát a bornak lelke van, amelybe bele kell látni. Én eddig nem sok mindent láttam benne, vagy éppen túl sokat, valahogy nem talált el, szerintem más hullámhosszon rezgünk. Telt, gyönyörű, de valahogy megakad, körbejár és kiüt, és nem okoz felszabadulást nekem. Vessetek rám követ, de nem vagyok még Pinot rajongó. Mindezzel együtt ügye a jó Pinot noire a palackban még érik, és a 2006-os évjárat már egész közel járt hozzá, hogy meghódítson. De aztán valahogy még sem, és mint csókos ismerősök, de nem szeretők kerültünk ki a borvacsoráról.
Ennek nem kis oka volt, hogy jött egy jó barát, ami a maga magabiztos mosolyával és súlyos érveivel elnyomta a Pinot összes lelki mélységét: a 2007-es Montenuovo cuvée a pácolt sertés kotlettet kísérte. A kotlett zöldségszalmán lett tálalva, balzsamkrémmel és polentával töltött kaliforniai paprikával. A polenta kukoricadarás puliszka, a zöldségszalmával körített sertés pedig gyorsan eltűnő finomság volt, egy-egy korty illatos, olajos Montenuovoval lecsúsztatva. A bor sűrű és van benne valami csokoládés öröm és kívánósság. Ha itt megálltunk volna, sem bántam volna az estét, de…
…de az erdei gombás vörösboros szarvas ragú mellé 2007-es Cabernet franc érkezett, ami kiütéssel győzött. Elfogultságom régi eredetű, évek óta kedvencem túláradó gyümölcsös illata, íze, gyémántként csillogó színe miatt. Lágy csersav, barátkozós, mosolyra derítős bor, benne van az egész világ, a föld és a napsütés, és minden gyümölcsfa, ami a villányi hegyeken virágba borul és terem. A rozmaringos burgonyával tálalt szarvas szétmállott a nyelv hegyén, és ha ittunk is rá, az állat lelke örült az égi legelőkön. Legalábbis én úgy éreztem.
Levezetésként caprese salátát kaptunk, amihez – visszalépésként – 2009-es Portugieser járt. A mozarella és a paradicsom mellé tökéletesen jó volt a Vylyan Kékoportója, csak ezt előitalként lehet inkább elképzelni, mielőtt belecsapunk a Pinot noirral a világ lelkébe. A Portugieser mint friss levegő érkezett egyfüstös szoba után, és már nem hozzátett az estéhez, hanem kitisztította a fejet. A hajó is bejárta az útját, ismét hozzásimult a part menti dokkhoz, s a vendégek kiszálltak. Mi is ezt tettük.
Pozitív hozadéka volt az estének, finom ételeknek és a hozzájuk kitöltött boroknak, hogy egy villányi borvidéken játszódó romantikus film ötlete megfogant bennünk. Egyszer talán elkészül a forgatókönyv. Ha sok ilyen borvacsora lesz, szerintem inkább előbb, mint később.
Legutóbbi hozzászólások