A nyár minden rekordot megdöntő hideggel búcsúzott, az ősz pedig hatalmas széllel köszöntött be. Most bontottam fel az utolsó, Lengyelországból átmentett Redd’s-emet, sajnálom, hogy többet nem hoztam haza, bár ősszel már nem esik olyan jól a citromos sör. Mindeközben olvasgatom Benedek blogját és a vitát az utolsó három bejegyzés alatt, és azon veszem észre magam, hogy más magammal sem értek egyet, nem hogy mással, egész egyszerűen olyan a hangulat.
Blogon vitatkozni felesleges, jövök rá, ezért is szeretem, hogy a Trombitásban néha összejövünk. Elsimíthatók az ellentétek, normálisan megbeszélhetők a dolgok. Bár mások szerint ” kisimult ráncokkal kvaterkázunk a Trombitásban”, szerintem ennél többről van szó. Remélem, ha az új őszi idénnyel újra indulnak a Trombitásos esték, találkozunk azokkal is, akik eddig csak blogon nyomták ellenvéleményüket, és mindig elhárították az invitálást. Fairylonának igaza van, személyesen jobb akkor is, ha a nézeteink nem egyeznek.
Legutóbbi hozzászólások