A sasvadász fia című film Mongólia pusztáin, hegyei alatt játszódik, ugyanakkor viszont német-svéd-dán filmdráma. A távoli Európa filmet készített egy idegen világról, amely bizonyos értelemben messzebb van, mint a hold, filmet készített egy kisfiúról és apjának sasáról, különös párosukról, ahol a sas  több, mint egy madár: őrző szellem.

Mi teszi ezt a lassú filmet, világvégi történetet nézhetővé és szerethetővé? Elsősorban is a világvége, ahol játszódik. Azután a kisfiú, akinek élete születésétől fogva szürkének tűnik, ingerszegénynek. A tájat egy folyó szeli ketté, de sehol egy fa, csak sárgás fűcsomók, amelyeken kecskéket terelget. A barna hegycsúcsok ridegek és távoliak, sapkájukat örök hó fedi. Ez a táj százezer éves mozdulatlanságba dermedt, de a világ megváltozott, levelek, képek érkeznek, sőt egy hordozható magnó is – és a 21. század elején már nem tűnik olyan szimpatikusnak az apáról apára szálló feladat, a sassal való vadászat.

Bazarbai (Bazarbai Matei) szíve elvágyódik innen, még sem ő indul el a nagyvilágba, hanem Khan (Asilbek Adelkhan), a bátyja. Bazarbainak atyja (Mardan Matei) a családi hagyomány továbbvitelét szánja. A fiú – amikor lehetősége nyílik rá – természetesen elszökik ez elől, és elindul a nagyvilágba (Mongóliáról van csak szó) megkeresni a bátyját. Lenézi a sast, ám az az apa parancsára az útitársként melléje szegődik – így kezdődik Bazarbai és a madár utazása Mongólián keresztül.

Megtudjuk persze, hogy az atya is elszökött gyerekkorában, de három hónap nélkülözés után hazatért. Hogy mi lesz a fiú sorsa? Drukkolhatunk neki, hogy célba találjon, és megtalálja saját útját vagy hogy visszatérjen ősei ösvényére. Találkozik a rideg külvilággal, de találkozik egy lánnyal (Serikbai Khulan) is. A fura az, hogy amikor meglátjuk (a fiúval együtt) Ulánbátort, a kietlen, terméketlen pusztaság hirtelen gyönyörűnek tűnik…

A film hangulata megragadja a nézőt: a csodásan fotózott, varázslatos képek és az aláfestő zene már az elején lenyűgöző élménnyel ajándékozzák meg azt, aki beül a moziba. Nem könnyű ám ezt elérni egy olyan tájon, ahol csak kövek és kecskék vannak, és ahol embert csak elvétve látni. A sasvadász fia egyszerre szól a múltról és a jövőről, apákról és fiúkról, a szikár valóságról és a mágia, a mesék világáról úgy, hogy nem foglal állást, ezt a nézőnek magának kell megtennie.

A 2009-es filmet 2011. május 26-tól vetítik a magyar mozikban. Jobb későn, mint soha.

A SASVADÁSZ FIA
(Eagle Hunter’s Son, 2009)

színes, feliratos, német-svéd-dán filmdráma, 84 perc
Rendező: René Bo Hansen
forgatókönyvíró: Stefan Karlsson, René Bo Hansen, Staffan Julén
zeneszerző: Sebastian Pille, Steffen Kaltschmid
operatőr: Dixie Schmiedle
producer: Christoph Fisser; vágó: André Bendocchi-Alves

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás