Szóval: gyerekek, ne! Ilyet ne, vagy ha mégis, akkor kérlek benneteket, a címlapra ne írjátok ki a sci-fi, fantasy, fantasztikus, fantasztikum… stb… szavakat. Annyian tapossák a tematikát, legalább ti ne tegyétek. De a legjobb lenne, ha a „magyar szerzők szórakoztató írásai” felirat is lekerülne onnan. Szegény magyar szerzők…
Az Utószefantoron hívták fel a figyelmet a Meztelen ügynök című honlapra, de hát a net ilyen, a neten minden elfér. Kiderült azonban, hogy az újságárusoknál is kapható, amit nem hittem el, ezért aztán addig nem nyughattam, míg be nem szereztem. Ott van, és a tényleg a honlapjára feltöltött címlappal van ott, és olyan belső tördeléssel és grafikákkal, amik minden jó ízlést nélkülöznek. Grafikus barátom két ujja közé csíptetve adta vissza, amikor megmutattam neki, az arcára kiülő kifejezésről pedig nem is merek beszélni.
Régóta követem a lapmegjelenéseket. Kezdtük a fanzinkorszakból, a hetvenes-nyolcvanas évekből. A sci-fi klubok belső, általában 100-500 példányban megjelent kiadványai voltak ezek. Amatőr újságok, gépelt, montázsszerűen összerakott oldalképekkel, nyomdatechnikával előállítva. Az amatőr lehetőségekből a legtöbbet hozták ki, persze sosem kerültek újságárusi terjesztésbe (már az öröm volt, ha megkapták a megyei vagy városi tanács művelődési osztályának pecsétjét a megjelenésre). A sajátságos kiállításról azt mondanám mégis: a lehetőségeket tekintve a legjobbak, szívhez nőttek mind: Metamorf, Androméda, Prevega, Kvark, Kronosz, Spirál…
Aztán jöttek a különféle profi terjesztésű magazinok, amik között a kilencvenes évek elejének kulturális káoszában volt jó pár szörnyű megjelenésű (és néha beltartalmú) kiadvány is, például a Preyer Hugó-féle Szíriusz magazin (egy szám egy regény), vagy Turán Sándor Jelen és jövő újságja. Külön színfolt volt Hajagos Jani Birodalom című periodikája. A sci-fi terén jelentkező szellemi éhínség egy ideig biztos terepet jelentett mindenféle kiadványnak – aztán a csömör, ami ezt követte, odáig vezetett, hogy majdnem egy évtizedre meghalt a magyar SF-újságok és könyvek piaca.
Leértékelődött a tematika, mondjuk ki. Pedig nem ezt érdemli, mert talán az egyetlen témakör, ami minden mást szervesen be tud építeni. Határtalan mind időben, mind térben. A nyelvezete ennek megfelelően is ezerszínű lehet, a gondolatisága pedig képes megjeleníteni az egyes ember, de az egész társadalom szellemi és erkölcsi dilemmáit, az ördögi rossztól az angyali jóig. Ezzel a felelősséggel illene kiadni egy speculative fiction újságot, az SF és a fantasy egyvelegét, még akkor is, ha leginkább a szórakoztató funkciót toljuk előtérbe.
A Meztelen ügynök – nem fogok finomkodni, mert látja, akinek van szeme – egy rettenetesen csúnya kiadvány. A címlap minősíthetetlen, a tördelés kellemetlen, a belívek képei szörnyűségesek, a képtörténet meg egyenesen iszonyatos. Elmondom: az Olvasó, vagyis inkább a bolti Vásárló nem fog tovább jutni. Nem ugorja meg a címlap okozta stresszet, és a tényleges tartalomig, azaz a novellákig el se jut. A magyar SF-irodalom gyöngyszemei lehetnek a lap oldalain, más azonban nem fogja olvasni őket, mint a szerzők, barátok és a családtagok. Mindemellett az egész tematikát a gyerekirodalom és a rossz értelemben vett amatőrség szintjére süllyeszti minden kívülálló szemében.
Gyerekek: 2011 van. Kijöttök egy fanzinnal, ami a piacon, mint a magyar fantasztikum lapja jelenik meg. Az arcotok mellett a magyar fantasztikumot is odatoltátok a címlapon, teljesen igénytelenül. Ha igényesek vagytok, hajrá! Ha mindezt magatoknak adjátok ki egy irodalmi körön, egyesületen vagy baráti társaságon belül, nincs gond. De nem ezt tettétek.
Egyébiránt a novellák színvonala elég egyenetlen. Vannak kifejezetten élvezhetőek (példának okáért Bukros Zsolt vagy Boros György László írása), vannak csapnivalóak (a borító beloldalán Craz szösszenete, a szerkesztői előszó, vagy a címadó meztelen ügynök írás), és már régebben megjelentek is (Nemere Cápa,cápa! novellája). A korrektúra meglepően jó, a tördelésbe csak néha csúszik be egy-egy baki. Ha ez fanfiction kiadványként lát napvilágot, nem is lenne gond vele…
Vegyetek példát a Magyar Tolkien Társaság Lassie Laurië magazinjáról. Ez egy fanfiction írásokat, rajzokat, sőt, gyerekrajzokat is közlő kiadvány. Csak rajongóknak. Nem akarnak többek lenni annál, amik.
Legutóbbi hozzászólások