Azt megfigyeltem, hogy alkotásii folyamat alatt sokkal színesebbek az álmaim, de ez már túlzás. Reggel felébredve négy álmomra is emlékeztem, és tegnap, tegnapelőtt sem volt másképp. Tegnapelőtt egy komplett napot megálmodtam, olyan részletességgel, mint egy film, és ami vicces: azt is lehetne írni belőle, egy kellemes mozi, ami egy kávézóban kezdődik ismeretlenekkel, aztán egy átfutkározott, különleges nap után ugyanott végződik, ugyanazokkal, de már mindenkit jól ismerek.

Ma először is a Tűzvonalban harmadik részét találtuk ki egy hentesüzletben konspirálva, egy másik álmomban pedig egy börtönlázadásba és szökésbe csöppentem bele kívülállóként. Gyilkosok szöktek ki, és magukkal sodortak. Furcsa börtön és furcsa város volt, kicsit törökös hangulatú, zegzugos utcákkal… Két evezőlapáttal menekültem…

És most vissza a jövőbe … az új regényhez.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás