Tavoli_koloniak_címlap_02A Falak mögött a világ és a 2045 – Harminc év múlva mellé egyaránt írtam ide a blogomra egy kis anyagot, amelyben szerkesztőként szóltam pár szót a kötet összeállításáról, a munkáról és az érzéseimről. Most sem teszek másképpen, egyrészt mert legyen akkor már hagyomány, másrészt meg hátha érdekel valakit.

Nem könnyű antológiát szerkeszteni (senki nem is mondta, hogy az, teszem hozzá). Nem csak azért, mert hihetetlen anyagot kell összefogni, és sajnos mindig megbánthat akaratlanul is az ember egy-egy írókollégát vagy régi barátot, ha éppen nem kerül be valamely oknál fogva, hanem azért is, mert ez nem automatikusan úgy működik, hogy kapok X anyagot, amiket aztán korrektúrázunk és hajrá, hadd szóljon. Nem, a születő novellák formálódó, gyúrható anyagok, és bizony, a szerzőnek és a szerkesztőnek néha keményen meg kell dolgozni a végeredményért.

Kemény munkával formálódott ki ez a kötet. Jó pár novella átíródott, mások nem kerültek be… Egy esetben teljességgel engem terhel a felelősség, mert Csikász Lajosnak “távoli világok” címet mondtam kolóniák helyett (még ma is távoli világokat mondok néha, egyszerűen beleégett így az agyamba ez a szókapcsolat), így távoli világos novellát kaptam. Bocsánat Lajos, pedig úgy örültem, hogy sikerült visszacsábítanom téged az irodalom sci-fis oldalára… Megesett, hogy a szerzők csúsztak el a témával, de bizony egy alapvetően jó írás azért maradt ki, mert nem illett a többi közé. Ezt persze a szerkesztő-ember csak akkor látja át, amikor a novellák már összeálltak… így a szerző is csak a végén tudja meg a rossz hírt.

tavoli_koloniak_tartalomSzóval nem könnyű. És a 2045-tel ellentétben, ahol érdekes módon az írók nagy része hazai témákat pedzegetett, most a “távoli kolóniák” kicsit széttartott. Értem ezalatt azt, hogy filozofikus írások és military SF került egymás mellé. Kalandos történet a klasszikus témájú, elgondolkodtató novella mellé.

Összefogni ennyi féle és fajta írást, elég fejfájást okozott, de remélem, az olvasóknak azért kikerekedik egyfajta összkép. Lazán, humorosan indítunk (Antal József), és egy hangulatos tárcanovellával köszönünk el (Képes Gábor). A köztes novellákat két blokkba fogtam össze, úgymint “Új világok hódítói” és a “A túlélés ára”. Tehát valami felé tartunk, és valamiért küzdünk…

Pár gondolatot megfogalmaztam a szerkesztői előszóban. És rájöttem, hogy szeretek előszavakat írni. Hálás dolog. Kiváltképpen jóérzés, ha ennyi jó írás elé kell megtennem.

Pár szót a címlapról is: Scott Richard képe nem az első, de nem is a második választásunk volt, megeshet tehát, hogy szembejön a neten egy másik címlap, Távoli kolóniák felirattal és a kiadó logójával. Ne vezessen félre senkit. A 2045 – Harminc év múlva borítójával Sallai Peti elég magasra tette a mércét, idén elég sokat válogattunk…

Mindezzel együtt remélem, tetszeni fog az idei kötet is… És csak jelzem: gondolkodunk a következőn.

 

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás